Az Európai Unió (EU) 2008 januárjában hajtotta végre a gazdasági partnerségi megállapodásokat. A megállapodások arra törekszenek, hogy fokozatosan szüntessék meg az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok közötti tarifákat és egyéb kereskedelmi akadályokat. A gazdasági partnerségi megállapodások támogatói azt állítják, hogy a paktumok elősegítik az AKCS-országok gazdasági növekedését és növelik az afrikai országok, valamint a karibi és csendes-óceáni szigetek országainak versenyképességét.
Gazdasági diverzifikáció
A gazdasági partnerségi megállapodások az EU és az AKCS-országok közötti liberalizált kereskedelmet jelentik, lehetővé téve az AKCS-országok számára, hogy több árut exportáljanak az európai fogyasztói piacokba, és az AKCS-országokat az EU-ból több importált áru megnyitásához nyissák. A megállapodások támogatói, mint például az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága, azt állítják, hogy a behozatal növekedése olcsóbb nyersanyagokat kínál Európából, és elő fogja mozdítani az AKCS-országok gazdasági diverzifikációját. Sok AKCS-ország túl nagy mértékben függ a korlátozott számú árucikktől, és nem rendelkezik diverzifikált gazdaságokkal.
Fokozott verseny
A kereskedelmi akadályok lebontása megnyitja a korábban védett hazai iparágakat a külföldi termelők versenytársainak, akik alacsonyabb áron képesek árukat előállítani. Az EU és az AKCS-országok között létrejött gazdasági partnerségi megállapodások célja, hogy mindkét régióban előmozdítsák az áruk gyártói közötti versenyt.
Alacsonyabb árak
A tarifák, kvóták és egyéb kereskedelmi akadályok korlátozzák bizonyos fogyasztási cikkek elérhetőségét, ami magasabb termékárakat eredményez. Sok ország tarifákat és egyéb akadályokat alkalmaz az importált árukra, hogy megvédje a hazai iparágakat az olcsóbb külföldi árukkal való versenytől. A gazdasági partnerségi megállapodások a tarifák és egyéb kereskedelmi korlátozások fokozatos megszüntetésére szólítanak fel, így szélesebb körű árukat kínálnak a fogyasztók és a vállalkozások számára Európában és az AKCS-országokban.
Kereskedelmi szabályoknak való megfelelés
A Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium arról számolt be, hogy 1976 óta az EU és az AKCS közötti kereskedelmi megállapodások lehetővé tették az AKCS-országok számára az európai piacokhoz való hozzáférést, de védették az AKCS-termelőket az európai versenytől. Ez a fajta egyirányú hozzáférés, amely lehetővé teszi az AKCS-termelőknek az exportot, de védi őket az EU versenyétől a saját országukban, sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait. A WTO szabályai kimondják, hogy az olyan fejlett régiók, mint az EU, csak egyetlen világpiacra vagy csak a legszegényebb országokra vonatkozhatnak. Néhány, az AKCS-n kívüli fejlődő ország megkérdőjelezte az EU-t, hogy nem tartja be ezt a szabályt. Következésképpen a WTO a 2007-es év végéig az EU-t és az AKCS-t teljesítette. A gazdasági partnerségi megállapodások megfelelnek a WTO-szabályoknak, mivel megnyitják a korábban védett AKCS-piacokat az Európából származó áruknak.
