A globalizáció olyan tendencia, amely a huszadik században és a huszonegyedik években lendületet kapott. A globalizáció a kommunikáció és a közlekedési technológia fejlődésével táplálkozik, amely az üzleti kultúrák világszerte történő fokozatos összehangolását, valamint új piacok létrehozását jelenti a földrajzilag távoli népek közötti kereskedelem megkönnyítése érdekében.
Természetes előnyök
A világ minden tájáról érkező piacokhoz való hozzáférés lehetővé teszi minden ország számára, hogy teljes mértékben kihasználja saját egyedi természeti előnyeit. Természetes előnyt jelent, hogy az egyes földrajzi régiók országai bizonyos termékeket vagy árukat alacsonyabb költséggel vagy magasabb minőséggel tudnak előállítani, mint mások. Nemzetközi kereskedelem nélkül a természetes előnyök nem járulnak hozzá a gazdasághoz. Például Szaúd-Arábia számára nem számít, hogy az ország hatalmas olajforrásokon ül, ha nem tudta eladni és szállítani az olajat az egész világon. A globális kereskedelemhez való hozzáférés lehetővé teszi, hogy a nemzetek gazdagságot gyűjtsenek a világ minden tájáról.
Kereskedelmi lehetőségek
Az üzleti folyamatok és az etikett globalizációja új lehetőségeket nyit a termékek és szolgáltatások importálására és exportálására. A globalizáció erős hajtóereje például az angol, mint nemzetközi üzleti nyelv. Angolul használva a skóciai üzletember egyértelműen kommunikálhat egy kínai partnerrel, aki kommunikálhat egy afrikai ügyféllel és így tovább. Az üzleti etikett fokozatos összeolvasztása elősegíti az üzleti kommunikációt is. Az olyan kérdések, mint a kézfogások, a beszéd távolsága, a testbeszéd és a beszélgetések tabu témái elkezdnek elveszíteni hatalmukat, mint potenciális üzletmegszakítók, mint az üzleti emberek az egész világon, és megértik egymás kulturális normáit.
Beszerzés és kiszervezés
A globális piacok megnyitása és az interkulturális kommunikáció javítása számos lehetőséget kínál a kiváló minőségű, alacsony költségű anyagok és munkaerő megszerzésére. A kiszervezés akkor történik, amikor a költségesebb, a külföldi munkát az otthon szokásosan elvégzett tevékenységekre használják. Egyes országokban, mint például az Egyesült Államokban, a kiszervezés növekvő gonosznak tekinthető. Más országokban, például Indiában a kiszervezés páratlan gazdasági jólétet hoz az embereknek. A fejlett nemzetek gyakran nem veszik észre, hogy minden olyan személy számára, aki elveszíti a munkát a kiszervezésben, egy másik személy - általában gazdaságilag depressziós helyzetben - munkát szerez.
Gazdasági fejlődés
A globalizáció új lehetőségeket kínál a fejletlen országoknak, mivel lehetővé teszi számukra, hogy hozzáférjenek az új piacokhoz világszerte. Kína és India a huszadik század folyamán és például a huszonegyedik években a globalizáció hullámát sújtotta, és gyorsan válnak gazdasági erőművekké. Még a nemzetek törzsi csoportjai is, mint Brazília és Afrika, képesek a globalizáció hullámát lovagolni, eladni a helyi szinten előállított termékeket az interneten keresztül az életszínvonal növelése érdekében.
