A helyettesítési határérték a mikroökonómia fogalma, amely azt a sebességet méri, amellyel a fogyasztó hajlandó egyfajta extra fogyasztást fogyasztani egy másik típusú áru fogyasztásáért cserébe. Ez olyan fogalmakra terjed ki, mint a hasznosság és a csökkenő hasznossági jog, és abból a közömbösségi görbékből is származhat.
Hasznosság
A mikroökonómia területén a "hasznosság" azt jelenti, hogy a fogyasztók mennyire elégedettek az áruk és szolgáltatások fogyasztásával. Ezek az áruk és szolgáltatások a szükséges árukból vagy a kívánt árukból állhatnak. A közgazdászok a hasznosságot egy elméleti egységnek nevezik, melynek neve util. Általában minél több ember fogyaszt, annál nagyobb a hasznosságuk. Ez a tendencia azonban nem folytatódik örökre, mivel a csökkenő hasznossági törvény végül beérkezik. Más szavakkal, az extra juttatásból származó nyereség egyre kevésbé lesz, mivel a fogyasztóknak kevésbé van szükségük vagy akarnak az adott jószágra.
Közömbösségi görbék
A fogyasztók preferenciájának elemzése két áru között a közgazdászok közömbösségi görbékkel mérik a hasznosságot. Tekintsünk egy gráfot, amely az alma mennyiségét mutatja az X-tengelyen és a narancs mennyiségét az Y-tengelyen. A közömbösségi görbe ezután konvex vonalat jelenít meg, amely az eredet felé hajlik, mivel a fogyasztók általában előnyben részesítik az áruk közötti egyensúlyt. Ha egy fogyasztónak 10 alma van, valószínűleg narancssárga lesz. Valószínűleg két narancssárgával is kereskedne. A narancsok növekvő kereskedelmével azonban hajlandó lenne kevesebb és kevesebb almát adni a narancsnak. Összefoglalva, ha az almát és a narancsot egyformán élvezte, az ügyfél öt almát és öt narancsot szeretne több mint 10 almával.
Részleges elszámolás mértéke
A szubsztitúciós határ mértéke azt az összeget méri, amit a fogyasztó hajlandó lemondani egy jóról, hogy egy másik jót kapjon. Amikor az ügyfél két árut szembesül, csökken a szubsztitúciós határküszöb. Ez a jelenség a marginális hasznosságcsökkentés törvényének következménye: Egyfajta jószág fogyasztása egyre kevésbé kielégítő. A közömbösségi görbénél a szubsztitúció marginális sebességét a görbe meredekségével mérjük. A görbe negatív, lefelé lejtő jellege csökkenti a szubsztitúciós határértéket.
Alkalmazás
A hasznossági és közömbösségi görbék fogalma nagyon elméleti és nehezen alkalmazható a valós világra. Ugyanakkor a szubsztitúciós küszöb fogalmát gyakran alkalmazták a közgazdasági jelenségekre. Segített megmutatni a bérek és a munkavállalók erőfeszítései, a szavazási szándékok és a bűnözés közötti kapcsolatot. Sok közgazdász elmondta, hogy a helyettesítési határérték értékes koncepció, hiszen összehasonlító megközelítést kínál feltételezések nélkül.
