A gazdaságelmélet szilárd megértése fontos, amikor üzleti tevékenységet folytat. De időnként nehéz lehet az elméleti koncepciókat közvetlenül a vállalat kézzelfogható tevékenységeire alkalmazni. Néhány elmélet, mint például a közgazdász, John Maynard Keynes, a makrogazdasági elképzeléseket mutatja be a gazdaság teljes kiadásairól és annak hatásáról a kibocsátásra és az inflációra. A keynesi elméletek, mint például a 45 fokos közgazdaságtan és a keynesi kereszt, jobban függhetnek a te dolgodnak, mint gondolnád.
Ki volt John Maynard Keynes?
John Maynard Keynes brit közgazdász volt, akinek a munkája az 1930-as években nagyrészt ismert a nagy gazdasági válság megértésében. Keynes a kormányzati kiadások növelését és az alacsonyabb adókat részesítette előnyben a gazdasági fellendüléshez vezető tömegek kiadásának ösztönzése érdekében.
Keynes keresleti oldali elmélete hangsúlyozza a rövid távú gazdasági változások fontosságát. Ezek különböznek a hagyományosabb, klasszikusabb gazdasági elméletektől, amelyek szerint a gazdaság ciklikus ingadozásai a foglalkoztatástól a kiadásokig általában szerények és önbeigazítások. Az olyan történelmi események, mint a Nagy Depresszió, új fénybe helyezték ezeket a hagyományos elméleteket, és Keynes, mint közgazdászok újraértékelték azt a módot, ahogyan a gazdaságot különböző forgatókönyvek befolyásolhatják.
Ennek eredményeképpen a modern gazdasági elméletek monetáris politikai változásokat követelnek meg a Federal Reserve, valamint a kormányzati ösztönző programokat a munkanélküliség csökkentésére és az üzleti növekedés ösztönzésére. Az Egyesült Államok kormánya a Keynes által javasolt néhány ötletet választja, amikor itt és kis költségvetésében dönt.
Keynes kritizálta a brit kormányt, amely akkoriban politikát alkalmazott a jóléti kiadások csökkentésére és az adók emelésére. Úgy érezte, hogy ez nem elég ahhoz, hogy ösztönözze a gazdaságot, és valójában rosszabbá teheti a nemzetgazdaság állapotát. Úgy érvelt, hogy a gazdaságot ösztönözni kell, hogy a polgárok jól érezzék magukat a pénzben.
Mi az a 45 fokos gazdasági vonal?
A 45 fokos közgazdasági vonal annyira megnevezett, mert az x és y tengelyekkel együtt 45 fokos szöget képez, amikor térképezzük. A keynesi közgazdaságtanban ez a sor az összes olyan pontot szemlélteti, ahol az y vagy függőleges tengelyen mért összesített kiadások egyenlőek az aggregált termeléssel, amelyet az x vagy vízszintes tengelyen mérnek. Az ebbe a gazdasági elméletbe tipikusan használt egyenlet y = ae. A keynesi közgazdaságtan szerint az összesített kiadások sora mutatja az aggregált termelés egyensúlyi szintjét.
A 45 fokos vonalat a nem-keynesi közgazdaságtanban is használják a fogyasztás és a jövedelem közötti kapcsolat bemutatására. Ennek grafikus ábrázolása segíti a költségmegtakarítást, a fogyasztási vonal és a 45 fokos vonal közötti függőleges különbséget.
Mi a keynesi kereszt?
A keynesi keresztmodellt a kiadások és a kimenet közötti kapcsolat illusztrálására használják. Megmutatja, hogy az összesített kiadás milyen mértékben változik a kibocsátás szintjétől. Ebben a modellben az egyensúly akkor fordul elő, amikor az összesített kiadás átlépi a 45 fokos vonalat. A 45 fokos vonal azt mutatja, hogy az összesített kiadás egyenlő a kimenettel.
Ez a modell határozza meg a reál bruttó hazai termék egyensúlyi szintjét, attól függően, hogy az összköltségek megegyeznek-e a teljes kibocsátással. A keynesi keresztmetszetben a reál GDP látható a vízszintes tengelyen. A kimenet illusztrálására szolgál. A függőleges tengelyen az összesített kiadásokat a kiadások illusztrálására használják.
A keynesi kereszt esetében a GDP mind az árukra fordított érték, mind az áruk termelésének értéke. Mivel a GDP-n belüli termelés következtében a kezüket megváltoztató pénz minden munkavállaló számára jövedelmet fog nyújtani, a GDP-t néha nemzeti jövedelemnek is nevezik.
A keynesi kereszt két sorból áll, amelyek konceptuálisak és segítenek a modellben szereplő számok megértésében. Ezek közül az első az x tengelytől függő függőleges vonal, amely a potenciális GDP-t mutatja. A potenciális GDP-t úgy határozzák meg, hogy a gazdaság teljes teljesítménye teljes foglalkoztatással és az összes teljes körű felhasználással elérhető.
A másik fogalmi vonal a 45 fokos vonal, amely a diagram azon pontjait mutatja be, amelyeken az összesített kiadás megegyezik az összesített kibocsátással, más néven nemzetgazdaság.
A keynesi keresztmodell egy olyan sort is tartalmaz, amelyet az összesített kiadási ütemtervnek nevezünk, amely a gazdaság összes kiadását mutatja be a reál-GDP minden lehetséges szintjére. Ez a vonal és a 45 fokos vonal metszéspontján van, ahol a gazdaság egyensúlyban van. Más szóval, ez az egyetlen pont, amely a modellen látható, amely megmutatja, hogy az összesített kereslet megegyezik a termelés teljes szintjével.
Az ilyen modellek segítenek a kormányzati fiskális politika meghatározásában, amely a keynesi közgazdaságtan kritikus eleme. Mivel Keynes nem hitte, hogy a gazdaság szükségszerűen csak jobb lenne, hanem inkább a kormány beavatkozása volt, ez a modell makrogazdasági szempontból hasznos, hogy meghatározza a nemzetgazdasági hiányokat vagy túllépéseket.
A munkanélküliség csökkentésére, a vállalkozások ösztönzésére és a monetáris politikával kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó stratégiákat a szövetségi kormány különböző pontokon végzi, részben attól függően, hogy a keynesi kereszt kereszteződéséből származó modellek adataiból származik.
Hogyan kapcsolódik a Keynesi kereszt a te dolgodhoz?
Bár a keynesi kereszt a makrogazdasági elméletek illusztrálására tervezték, az általa bemutatott információk egészen közvetlenül kapcsolódnak mindenféle vállalkozáshoz. A közvélemény választása, hogy pénzt költeni vagy megmenteni, a gazdasági elméletekhez hasonlóan, mint Keynes, erősen gyökerezik a makrogazdaság teljesítményében. A fogyasztási kiadások általában emelkednek a nemzeti jövedelem emelkedésekor. Ez jó dolgokat jelenthet a nyereséged számára.
A nyereség vagy az üzleti növekedés becslésének egyik kulcsfontosságú módja a fogyasztók gazdasági magatartásának vizsgálata olyan időkben, amikor az összesített kiadások, az összesített outputok és a reál-GDP hasonlóak a jelenlegi időhöz. A keynesi elmélet szerint a fogyasztói magatartás valószínűleg hasonló lesz, ha a körülmények párhuzamosak.
Marginális fogyasztási hajlam
A közgazdaságtanban létezik egy, a fogyasztásra vonatkozó marginális hajlam, vagy MPC. Ez szorosan kapcsolódik egy másik fogalomhoz, amelyet a mentési marginális hajlamnak neveznek, vagy MPS-t. Ez a két elképzelés az egyes dollároknak azt a részét jelenti, amelyet a fogyasztó vagy a költés során tart, vagy ha megtartja a lehetőséget. Mivel az ötlet dollárrészekre támaszkodik, az MPC és az MPS összege mindig egyenlő 1.
Az MPC és az MPS ötleteit nemzeti alapon lehet átlagolni, és léteznek olyan modellek, amelyek azt mutatják, hogy ezek a viselkedések hogyan változnak a reál-GDP különböző szintjein. Ezek a számok nagyon hasznosak lehetnek a vállalkozások számára abban, hogy megbecsüljék, hogy a nyereség hogyan növekedhet vagy csökkenhet az idők során. Mondjuk például, hogy az MPC 0,9, az MPS pedig 0,1. Az ilyen jellegű számok nagyon jól jeleznék, hogy az általános fogyasztói magatartás a fogyasztási hajlandóság felé mutat. Ez nagyszerű alkalom lehet a vállalkozásának, hogy új hirdetési kampányba fektessen be vagy új termékcsaládot indítson.
A szorzóhatás
A keynesi gazdasági elmélet egyik legfontosabb aspektusa a szorzóhatás. Ez az elképzelés közvetlenül összefügg a fogyasztási marginális hajlammal. Például a kormány valamilyen finanszírozást fektetett be a gazdaságba az erőfeszítés létrehozása érdekében. Elméletileg ez növelné a kiadásokat és az általános gazdasági tevékenységet. Keynes szerint a kiadások növelik az aggregált termelést, és végül még több jövedelmet és magasabb GDP-t eredményeznek. Annak érdekében, hogy ez így legyen, a munkavállalóknak hajlandónak kell lenniük a jövedelmük részvételével. Ez az, ahol az MPC ötlete jön létre.
A multiplikátorhatás közvetlenül kapcsolódik a fogyasztás marginális hajlamához. Ennek az az oka, hogy az egyik személy által elköltött és ezért a gazdaságba visszanyúló pénz egy másik munkavállaló jövedelme lesz. Ez a munkavállaló ezután néhány jövedelmét költheti, és így tovább. Ez idővel az MPC általános növekedéséhez vezet, ami a gazdasági növekedést ösztönzi.
Ezt a fogalmat sokszorozó hatásnak nevezzük, mivel lényegében minden eltöltött dollár több dollárt hoz létre a gazdasági növekedésben, amikor a ciklus folytatódik, és a gazdaság ösztönözve van. Néhány közgazdász azt állítja, hogy a multiplikátorhatásnak kevesebb hatása van, mint a javasolt Keynes-elméletek, de még mindig elfogadható, hogy valamilyen szinten hat.
A 45 fokos gazdasági vonal használata
Amikor üzleti tevékenységet folytat, és a stratégiai tervezés kérdéseire összpontosít, elengedhetetlen a makrogazdaság alapjainak megértése, és a nemzetgazdaságban bekövetkező változások mennyire nagy hatással lehetnek a vállalatra. A keynesi kereszt és a 45 fokos közgazdasági vonal fontos betekintést nyújthat az ország általános egészségügyi és fogyasztói pénzügyi magatartásába.
A 45 fokos vonal megmutatja, hogy az összesített kiadások és a reál-GDP hatással vannak-e az üzleti készletekre. Ez idővel befolyásolhatja a reál-GDP jövőbeli szintjét. Az információk megvizsgálásával egy vállalkozás dönthet arról, hogy tervezi-e a készletük növelését vagy csökkentését. Például, ha a 45 fokos vonal és a keynesi kereszt azt jelzi, hogy az összesített kiadások túl magasak, akkor a vállalkozásoknak valószínűleg el kell adniuk a készletet. Ez viszont szükségessé tenné a vállalat további beruházásait, mivel a jövőben több leltárt kell készíteniük a felzárkózáshoz. A reál GDP növekedne majd.
Ha az összköltségek túl alacsonyak, a flip oldalon a vállalkozásnak valószínűleg fel kell készítenie a leltárt. Mivel erőforrásokat fektet be és leltárt készít, kevesebb pénz áll rendelkezésre a befektetéshez. Ez általános lassuláshoz vezethet. Egy ilyen helyzetben a reál-GDP általában csökken.
A makroökonómiai elméletek, mint például John Maynard Keynes, alkalmazása az Ön vállalkozására bonyolult lehet, de a jó gazdasági elvek szem előtt tartása és a piac idővel való figyelése segít a pontosság biztosításában. A jelentős üzleti döntések meghozatala előtt jó ötlet, hogy konzultáljon egy pénzügyi tervezővel vagy közgazdászral, aki ismeri a piacot, a nemzetgazdaságot és annak trendjeit.
Általánosságban elmondható, hogy a Keynes-hez hasonló gazdasági elméletek hangosak, és olyan modellek, mint a kereszt- és 45 fokos vonala, sokszor bizonyultak pontosnak. Ezek szilárd hátteret adhatnak ahhoz, hogy meghatározzuk, hogy mennyi időre van szükség a vállalat számára a leltár növelésére vagy csökkentésére. A nagyméretű makrogazdasági mozgalmak alapján történő fel- és lejtés kiváló pozícióba helyezheti a vállalkozást, amikor a következő gazdaság sokféle marginális hajlamot kínál, mivel ez jelentősen növeli a nyereséget. A makrogazdasági információk felhasználásának biztonságos és okos stratégiája a gazdasági elméletnek megfelelő tervezés és egy szilárd tartalékterv fenntartása abban az esetben, ha a nemzetgazdaság előre jelzett módon viselkedik.
