A Push termelés tervezése magában foglalja az áruk előzetes előállítását, majd ezt az állományt a kereslet kielégítésére. A húzógyártás tervezése magában foglalja az áruk közvetlen igénybevételével történő előállítását. Mivel mindkét rendszer tiszta változatai jelentős előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, a legtöbb gyártó a kettő keverékét használja, a termék és a piac függvényében a push és pull függvényében.
Push Production Planning
A Push gyártás tervezése magában foglalja annak eldöntését, hogy hány egységet kell gyártani a korábbi adatokból, például a korábbi értékesítési szintekről vagy a kiskereskedőktől származó megrendelésekből. A gyártó előzetesen eldönti, hogy mennyit kell tenni, és azt reméli, hogy ez elégségesnek bizonyul anélkül, hogy túlkínálathoz vezetne.
Húzza meg a gyártási tervezést
A legtisztább formában a húzógyártás tervezése azt jelenti, hogy a gyártás nem végez semmilyen munkát, amíg a gyártó nem kap külön megrendelést. Amikor a húzótermelés ebbe a szélsőségbe kerül, és a forgalmazás tökéletesen szerveződik, a vállalatnak soha nem lesz készlete.
Érvek és ellenérvek
A présgyártás méretgazdaságosságot kínál, mivel a gyártó elméletileg egy termék teljes készletét (vagy teljes szezonértékét) egyidejűleg állíthatja elő. Ez megtakarítást eredményezhet, mivel a személyzetnek nem kell oda-vissza váltania a termékek között, és a gépváltás okozta zavarok minimalizálódnak.
A push termelés fő hátránya, hogy sokkal több tárhelyet igényel az eladatlan készlet számára. Emellett az állomány hiányát vagy a túlkínálatot is veszélyezteti attól függően, hogy a kereslet mennyire változik az előrejelzésektől.
A húzótermelés fő előnye, hogy nincs veszélye annak, hogy az állomány elvesztésre kerül. Kevésbé költség van az eladatlan készlet tárolásával kapcsolatban.
A húzótermelés fő hátránya, hogy növelheti a kiskereskedelmi vevői megrendelés és a termék fogadása közötti időt.
Hibrid megközelítés
A valóságban kevés vállalat fogad el tiszta push vagy pull stratégiát. Például a nagymértékben húzó alapú stratégiát alkalmazó vállalatok továbbra is alacsony szinten tarthatják az állományt, és az értékesítésnek megfelelően kiegészítik azt: ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy gyorsabban reagáljon a keresletre.
Másrészt a nagymértékben push-alapú stratégiát alkalmazó vállalatnak még mindig lehetnek olyan elemei, amelyek a keresletre reagálnak. Például egy autógyártó az autó alvázát nyomógombra építheti, de a járművet az egyes vásárlók egyedi követelményeinek megfelelően befejezheti.
