A kereskedelmi megállapodás két vagy több államhoz csatlakozik egy közös kötelezettségvállalásában a kereskedelem bővítése érdekében. Általában ez magában foglalja a belföldi strukturális reformokat, például a tarifák csökkentését és a bürokratikus szabályozás csökkentését. Az egyoldalú kereskedelmi megállapodás technikailag nem egy megállapodás, hanem egy ország fellépése a piac bővítése és gazdaságának reformja.
Szabadkereskedelem
A szabad kereskedelem a nemzetközi üzleti tevékenység ideológiai megközelítése. A liberális közgazdászok, például a Douglass Irwin szerint, amikor a határokon átnyúló piacok mentesek a kormányzati beavatkozástól, a hatékonyság növeli a fogyasztókat, és a fogyasztóknak nagyobb választékuk van a termékek és az árak tekintetében. Az eredmény az, hogy a fogyasztók nyernek, mivel a határokon átnyúló verseny az árak csökkenését eredményezi. Az alapkoncepció az, hogy a gazdaság külföldi hatásokhoz való „megnyitása” érdekében a termékek és gyakorlatok pozitív hatással lesznek a hazai termelésre. Az egyoldalúsággal kapcsolatos gazdasági problémák hamarosan kompenzálódnak a nagyobb hatékonysággal. A hazai termelők kényszerítése külföldi versenytársakkal szemben csak azt jelenti, hogy a hazai termelőknek javítaniuk kell hatékonyságukat. Ezért idővel mindenki nyer.
egyoldalúság
Az "egyoldalú" a nemzetközi közgazdaságtanban az "egy országból" jelent. Az egyoldalú szabad kereskedelem egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik ország csökkenti importkorlátozásait anélkül, hogy hivatalos megállapodásra jutna a kereskedelmi partnerei részéről. Feltételezzük, hogy a szabad kereskedelem előnyökkel jár, függetlenül a kereskedelmi partnerei tevékenységétől. A protekcionizmus, vagy a külső kereskedelem akadályainak megnövekedése problémát jelent, mert a hazai termelőket a külföldi versenyektől védi, ami lehetővé teszi a hazai termelők számára, hogy verseny nélkül ellazítsák szabványaikat. Ez tulajdonképpen a belföldi tőke támogatását jelenti.
Előnyök
Egy ország liberalizálhatja kereskedelempolitikáját partnerei nélkül. Normál körülmények között ez azt jelenti, hogy egy ország önállóan csökkentheti a tarifákat, megkönnyítheti a nemzetközi befektetéseket, csökkentheti az adókat, megreformálja a határrendészeti szokásait a külföldi tőke vonzása érdekében. Ha külföldi tőke vonzódik, az ország tanulhat a kiváló termelési technikájukból, míg a hasonló termékek ára az új verseny miatt csökken. Egy ország liberalizálhatja kereskedelmi törvényeit, mert úgy véli, hogy ezek segítenek. A szabad kereskedelem, még ha nem is viszonyul egymáshoz, vonzza a szükséges tőkét és képességeket egy országba.
Problémák
Az egyoldalú hazai reform azt jelenti, hogy más államok nem kötelesek viszonosságot biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az X ország megnyithatja piacát Y országba, míg az Y ország bezárhatja piacait X-re. Ez természetszerűleg tisztességtelennek tűnik, mivel az X ország nyitott a külföldi versenyre, ami sértheti a hazai termelőket. Az Y ország viszont megvédheti magát a külföldi versenytől. Úgy tűnik, hogy az Y ország megkapja a védelem minden előnyét, miközben továbbra is kihasználja az X. ország munkaerő- és természeti erőforrásait.