Minden vállalkozásnak egyedi kultúrája és jellegzetességei vannak. A marketing, az értékesítés, az ügyfélszerzés és más kulcsfontosságú szempontok megközelítése tükrözi értékeit. Az alapvető üzleti stratégiák, mint például a termékek megkülönböztetése, a költségvezetés és a piac bővítése, a vállalat erőforrásaihoz és egyéni igényeihez igazíthatók.
Ezeknek a stratégiáknak a megértése versenyelőnyt biztosít, és segít abban, hogy intelligensebb üzleti döntéseket hozzon. Egy vagy több kiválasztása a rövid és hosszú távú céloktól, a célpiactól, az ipartól és a versenytől függ.
Például egy induló cég növekedési stratégiája más lesz, mint egy multinacionális vállalat esetében. Bár mindkettőnek hasonló célja van, mint például a bevételek növelése és az ügyfelek megszerzése, az üzleti fejlődés különböző szakaszaiban vannak.
Üzleti szintű stratégia
Az üzleti szintű stratégiát megvalósító vállalatok az értékek megteremtésére összpontosítanak, miközben elhelyezik magukat az iparágon belül. Céljuk az ügyfelek megszerzése és bevonása, versenyelőny megszerzése és a nyereség növelése. Ez a megközelítés több üzleti stratégia típusot foglal magában, például:
- Költségvezetés
- Különbségtétel
- Integrált, alacsony költségű differenciálás
- Fókuszált differenciálás
- Kiemelt alacsony költség
A költségvezetés például az árképzést versengő tényezőként használja. Jó példa erre a Walmart, amely hatalmas mennyiségű árut vásárol a beszállítóktól, így több ügyfelet vonzhat és alacsony árat tud tartani. A fókuszált, alacsony költségű stratégiát megvalósító cégek egy kisebb, közönséges, egyedi igényekkel rendelkező közönséget fognak célozni.
Az integrált, alacsony költségű differenciálási stratégia lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy gyorsan megtanulják az új készségeket és technológiákat, miközben alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz. Ez a hibrid megközelítés a globális versenyre adott válaszként alakult ki.
A differenciálási stratégiák lehetővé teszik, hogy a vállalatok az egyedülálló termékek és szolgáltatások iparágvezető szolgáltatói legyenek. Ez a megközelítés hangsúlyozza a minőséget a költség felett. A Nordstrom például tervezői termékeket és kiváló ügyfélszolgálatot kínál, ami versenyelőnyt biztosít.
Más márkák koncentrált differenciálási stratégiát alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy egy kisebb, konkrét közönségre koncentrálnak. Céljuk egy szűk piac igényeinek kielégítése. Például az ökológiai termékeket vásárló ügyfelek hajlandóak magasabb árat fizetni az élelmiszerekért, ami jól érzi magát a választásukban.
Beszerzési stratégia
A szervezet egy másik vállalatot vagy termékcsaládot szerezhet a nyereséges növekedés kibővítése és meghajtása érdekében. Néhány vállalkozás, amely ezt a stratégiát használja, fokozott szinergiát vagy nagyobb piaci részesedést keres. Mások külföldi piacra lépnek, vagy új termékeket biztosítanak ügyfeleiknek. Mivel a megvásárolt cég már rendelkezik márkanévvel és ügyfélkörrel, az átvevő vállalat ezeket az előnyöket fogja igénybe venni.
Ár-megtakarítási stratégia
Ha a cél az, hogy növelje a nyereséget, fontolja meg egy árlefutási stratégia használatát. Ez magában foglalja az áruk vagy szolgáltatások költségeinek idővel történő kiigazítását. Például viszonylag magas kezdeti árat állíthat be egy új termékre az első néhány hónapban, majd csökkentheti.
Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy több ügyfélszegmenset célozzon meg, és a lehető legtöbb bevételt generálja. Általában új áruk vagy terméksorok elindításakor használják.
A magas árat minőségi jelnek tekintik, amely a gazdagabb ügyfeleket vonzza. Amikor az ár csökken, a termékek elérhetővé válnak a költségvetési tudatos ügyfelek számára is. Ez segít növelni a márka ismertségét és biztosítja a folyamatos bevételt.
Sok más típusú üzleti stratégia is használható. Mindez a célokhoz és a forrásokhoz vezet. A tájékozott döntés meghozatalához vegye figyelembe a céljait, értékeit, küldetését, lehetőségeit és korlátait.
