Mivel a kereskedelmi korlátok ellazulnak, a kisvállalkozók a világpiacra való kiterjesztéssel kezdik növekedni vállalkozásaikat. A globális és a hazai piacok közötti különbségek - a kultúra és a nyelv különbségei, a versenyképes gyakorlatok, a nyersanyag-ellátási láncok, a gyártás és a termék specifikációk, a logisztika és a politikai és jogi rendszerek - befolyásolják a vállalatok külföldi működését. A globális piacokra való kiterjesztés során az összes vállalkozás előtt álló alapvető kihívás a legmegfelelőbb üzleti stratégia kiválasztása e különbségek kezelésére.
Négy megközelítés a világpiacra
Nemzetközi stratégia
A nemzetközi stratégiát alkalmazó vállalatok általában nem változtatják meg hazai üzleti stratégiájukat a globális piacok közötti különbségek kielégítésére. A nemzetközi stratégia az a hazai üzleti stratégia, amely egyszerűen a globális piacokra vonatkozik. Minden döntés központilag a vállalat székhelyén történik. A nemzetközi stratégia tipikus példája egy olyan vállalat, amely termékeit külföldi országokba exportálja a fogadó ország forgalmazói vagy más típusú közvetítők felhasználásával.
Multinacionális stratégia
A multinacionális vállalatok folytatják lokalizált üzleti stratégiák, amelyek azokra az országokra vonatkoznak, ahol működnek. A helyi piaci üzleti egységek autonóm egységekként működnek, az anyavállalattól elkülönítve, az általános vállalati irányelvek paraméterei szerint. Önálló beruházásokat és termékfejlesztési döntéseket hoznak, és olyan marketing- és értékesítési stratégiákat folytatnak, amelyek a saját kultúrájukban őshonosak. A stratégiák meglehetősen eltérhetnek más országokban a testvér egységek stratégiáitól vagy az anyavállalat hazai üzleti stratégiájától. A Nestlé S.A., amelynek székhelye Svájcban található, a bolygókon önálló üzleti egységekkel rendelkező multinacionális vállalatok nagyapja.
Globális stratégia
A globális stratégiák a hazai üzleti stratégiák változatai. Globális stratégiákat alkalmazó vállalatok kezelni a globális piacokat, mint egy hatalmas hazai piacot. Ugyanazokat a termékeket értékesítik ugyanazokkal a marketing stratégiákkal minden országban, ahol működnek. A legtöbb stratégiai termékfejlesztési, befektetési és marketing döntést a világ központjában központosítják. A globális vállalatok azonban általában a helyi piaci döntéseket a helyi piaci üzletágakra ruházzák át. Számos globális elektronikai vállalat, mint például az Apple, globális vállalatokként működik. Ugyanezeket a termékeket értékesítik minden piacon ugyanazokkal a marketing- és kommunikációs stratégiákkal.
Transznacionális stratégia
A transznacionális vállalatok folytatják hibrid hazai-globális stratégiák. A központosított „ellenőrzés” meglehetősen különbözik a „felülről lefelé” vezérlőtől, amely jellemzően a nemzetközi és globális üzleti stratégiákban található. A transznacionális vertikális irányítás a globális globális üzleti egységek tevékenységeinek szinkronizálásával foglalkozik, egy teljesen integrált globális vállalat elérése érdekében. Például egy németországi üzleti egység végezheti a kutatás-fejlesztést és a termékfejlesztést, míg Írországban és Koreában az üzleti egységek végezhetik a gyártást.
A skála és a gazdaságosság gazdaságossága
A legmegfelelőbb globális üzleti stratégia kiválasztása a méretgazdaságosság közötti kompromisszum megpróbálása a nagyméretű termelés hatékonyságának maximalizálása és a méretgazdaságosság érdekében, hogy a helyi-piaci preferenciákra reagáljon. A nemzetközi és globális üzleti stratégiák a méretgazdaságosságot hangsúlyozzák. A multinacionális stratégiák a méretgazdaságosságot hangsúlyozzák. A transznacionális stratégia mindkettőt próbálja megtenni.
A kisvállalkozók általában a globális piacokra lépnek be a hazai üzleti stratégiák alkalmazásával, hogy maximalizálják a méretgazdaságosságot, és olyan globális stratégiákat alkalmazzanak, amelyek hangsúlyozzák a méretgazdaságosságot a helyi piaci preferenciák erőforrásként való engedélyezésére.
