A látás cselekvés nélkül csak álmodozás, és a látás nélküli cselekvés csak az idő múlásával jár. A jó tervezés magában foglalja mind a jövőképet (stratégia), mind a cselekvést (végrehajtást). A tervezést úgy lehet leírni, mint a szervezet számára nyitva álló lehetőségek megtervezését, valamint a látás eléréséhez vezető eljárások és műveletek kifejlesztését.
Stratégiai tervek
A stratégiai tervek a szervezet célkitűzéseinek meghatározásával foglalkoznak. Meghatározzák azokat a piacokat, ahol a szervezet versenyezni fog, valamint azokat a eszközöket, amelyeket a fenntartható versenyelőny megteremtésére használnak. Ahogy a stratégiákat a valóságban meg kell alapozni, az indulási pont a szervezet ügyfeleinek, versenytársainak és képességeinek értékelése. A három-öt év terjedelmű szokásos, mivel kevesebb, mint ami túlságosan rövidlátóvá válik, míg az üzleti környezet egyre növekvő volatilitása miatt valószínűleg túlságosan spekulatív lesz.
Végrehajtási tervek
A stratégiai tervnek konkrét, rövid távú célkitűzésekké kell válnia, és konkrét funkcionális területeken, például a marketingen, a pénzügyeken és az emberi erőforrásokon keresztül kell megvalósulnia. A végrehajtási terveket napról-napra kell kifejezni, és havi vagy negyedéves időszakokat is magukban foglalhatnak, és tartalmazzák a nyomon követés, az ellenőrzés és a visszajelzések mechanizmusait.
Stratégia a megvalósításhoz
A stratégiai tervnek a mindennapi irányítási döntések szerves részét kell képeznie, és a végrehajtó és operatív terveket kidolgozó vezetőknek szem előtt kell tartaniuk a nagy képet. Míg a stratégiai tervezőcsoport nem helyettesítheti a szervezet döntéshozatali struktúráját, rendszeres időközönként meg kell találnia a végrehajtás előrehaladását. Meg kell osztania az előrehaladási jelentéseket az irányító csoporttal, és az így nyújtott visszajelzések segítik a végrehajtás és a stratégia összehangolását.
Gyakori buktatók
A stratégiai tervezés önmagában kevéssé hasznos a szervezet számára, mivel a legjobb terv a világban jó végrehajtás nélkül haszontalan. A vállalkozások széles körének 94 vezérigazgatójának tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a megkérdezettek kevesebb, mint fele próbálta integrálni stratégiai terveit a szervezet működésébe.A meghibásodás fő oka az volt, hogy a vezérigazgató nevében nem vettek részt / nem vettek részt, a tervezési folyamatok, amelyek nem ösztönzik a folyamatos, de szórványos és félig akadémiai gyakorlatok nélkül megvalósított stratégiai gondolkodási és tervezési folyamatokat.
