A vállalat fejlesztési költségei azok a költségek, amelyek a fogyasztói igények kielégítése érdekében javult vagy új áruk és szolgáltatások fejlesztése során merülnek fel, és ideális esetben növelik a vállalat nyereségét. A legtöbb amerikai vállalat számviteli gyakorlatában betartja az általánosan elfogadott számviteli elveket. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra való áttérés azonban 2008 óta lassan zajlik. Néhány figyelemre méltó különbség van a fejlesztési költségek kezelésében az IFRS és a GAAP szerint.
Immateriális javak
Mind az IFRS, mind a GAAP szerint a fejlesztési költségek általában a kutatási költségekkel párosulnak, mint kutatási és fejlesztési kategória, amely gyakran az immateriális javak számláinak alá kerül. Számviteli szempontból az immateriális javak nem pénzbeli azonosítható eszközként definiálhatók fizikai anyag nélkül, mint például szabadalom, szerzői jog, védjegy vagy goodwill eszközök, mint például a márkanév elismerése. Az immateriális javak számviteli kezelése jelentősen eltér az IFRS és a GAAP szerint.
GAAP
Általánosságban elmondható, hogy a GAAP szerint a felmerülő költségeket a ráfordítások (a ráfordításszámláról) terhelik, mivel az adott eszköz fejlesztéséből származó jövőbeli gazdasági előnyök bizonytalanok. A K + F tevékenységek során megszerzett immateriális javak költsége másként kerül elszámolásra, attól függően, hogy van-e jövőbeli alternatív felhasználás az eszköz számára. Ha az eszköz jövőbeni alternatív felhasználással rendelkezik, akkor aktivált eszközévé válik, azaz annak költsége a hasznos élettartam alatt kerül elszámolásra, és az amortizációs költségek kerülnek elszámolásra. Ha az eszköz nem rendelkezik jövőbeli alternatív felhasználással, annak költsége a beszerzéskor kerül elszámolásra.
IFRS
A 38-as nemzetközi számviteli standard az egyetlen számviteli standard, amely az IFRS szerinti kutatási és fejlesztési költségekre vonatkozik. Az IAS 38 szerinti kutatási költségeket a számviteli időszakban kell elszámolni, amikor azok bekövetkeznek, és a fejlesztési költségek bizonyos kritériumok teljesítése esetén tőkésítést igényelnek.
IAS 38 Kritériumok
A vállalatnak az immateriális eszközként elszámolandó fejlesztési költségeknek meg kell felelnie az alábbi kritériumoknak: technikailag megvalósíthatónak kell lennie az immateriális eszköz fejlesztésének teljes körű felhasználásának vagy értékesítésének eléréséhez; a vállalatnak bizonyítania kell, hogy szándékában áll az eszköz fejlesz- tése, és felhasználása vagy eladása; a társaságnak képesnek kell lennie az eszköz használatára vagy eladására; a társaságnak be kell mutatnia, hogy az eszköz hogyan fog jövőbeni gazdasági hasznot hozni, bizonyítva, hogy létezik egy piac az eszköz vagy eszköz saját termelése vagy az eszköz hasznossága szempontjából, ha azt a vállalat használja; a vállalatnak elegendő pénzügyi, technikai és egyéb erőforrással kell rendelkeznie az eszköz felhasználásához vagy értékesítéséhez; és a vállalatnak bizonyítania kell, hogy képes pontosan mérni az eszközök fejlesztésének tulajdonítható kiadásokat.
Hasonlóságok / különbségek
Mind az IFRS, mind a GAAP szerinti fejlesztési költségek megkövetelik a következetesen mérhető jövőbeni gazdasági előnyök és költségek demonstrálását az immateriális javak elszámolására. Azonban a vállalkozás indítási költségei soha nem kerülnek aktiválásra immateriális javakba sem számviteli modellek szerint. A GAAP szerinti reklámköltségek felmerülésekor vagy a kezdeti reklámköltségek között kerülnek elszámolásra, és bizonyos kritériumok teljesítése esetén aktiválhatók, míg az IFRS szerint a reklámköltségeket mindig a felmerülő költségként kell elszámolni.
