A globális vállalat olyan cég, amelynek termelési vagy elosztó készülékének jelentős része az országon kívüli országokban található. Ezért a globális cég nemcsak elválaszthatatlan a globalizációtól, hanem a globalizáció domináns szereplője és katalizátora. A globalizált cégek önmagukban kormányzatokké válnak, mivel világszerte elterjednek vagyonuk és termelési kapacitásuk. Senki, de maguk nem látják magukat.
Előnyök: hatékonyság
A globalizáció és a globális cég egyik legfontosabb érve a hatékonyság. A cégek globális piacra lépnek, hogy új piacokat érjenek el, kihasználják az olcsóbb munkaerőt, és nyersanyagforrások közelébe kerüljenek. Ez azt jelenti, hogy a globális cégek könnyebben férnek hozzá azokhoz a dolgokhoz, amelyek versenyképesek. Termelésüket olcsóbbá teszik, és számos új fogyasztó elérésének képessége radikálisan megnövekedett. Ez olcsóbb árakat eredményez otthon, növeli a versenyképességet és ennek következtében több hazai bérbeadást.
Előnyök: Fejlesztés
Ami a fejlődő világot illeti, a globalizáció, így az érvelés is, szentség volt. A multinacionális vállalatok (MNC-k) jobban fizetnek, mint a hazai cégek, új készségeket tanítanak, szükséges pénzeket és információkat adnak a gazdasági rendszerbe, és helyi adókat fizetnek. Függetlenül attól, hogy a globalizáció milyen hatást gyakorol az iparosodott világra, a fejlődő országok részesülnek az MNC-kből. A fejlődő világ munkavállalói megtanulják, hogy fejlett berendezéseken dolgozzanak, és sikeres üzleti terveket és modelleket tanuljanak. Ez csak növeli a harmadik világ dolgozóinak termelékenységét és képességeit, és ebből következően ezek a fejlődő gazdaságok részesülnek előnyben.
Hátrányok: a hazai feszültség
Ha egy koreai cég termelését nagyrészt Thaiföldre vagy Indonéziába szállítja, ez azt jelenti, hogy több száz, ha nem ezer koreai ember elvesztette munkáját. Nincs garancia arra, hogy ez a veszteség megtörténik, és a képzett munkavállalóknak most már munkahelyeket kell találniuk a szolgáltatási szektorban vagy a kiskereskedelemben, hogy továbbra is fizessenek számlákat. Még rosszabb, hogy a cégek koncessziókat vonhatnak ki a hazai munkaerőből, mert a tengerentúli befektetések és a kiszervezés veszélye kontrollálhatja az összes nézeteltérést. A fizetéscsökkentések, a szakszervezetek gyengülése és a tárgyalóerő vagy a tőkeáttétel hiánya a hazai munkaerő sokaságává válik.
Hátrányok: függőség
Nincsenek olyan kihívások a közös érvre, hogy az MNC-k javítják a helyi - vagyis a külföldi - munkaerő sokaságát. Az MNC-k uralják a helyi önkormányzatokat, akiknek az MNC-knek szüksége van többre, mint fordítva. Az önkormányzatok csökkentik az adókat és a béreket, hogy vonzzák a szükséges beruházásokat. Ebből a beruházásból csak a képzett munkaerő kicsi kisebbsége részesül. A helyi önkormányzatokat az MNC-kkel való kapcsolataik akadályozzák, mivel a cég mindig lemondhatja az ügyleteit, és máshol is szállíthatja a termelést. Ennek eredményeként a helyi gazdaság torzul és az MNC-től függ. Egy kis helyi oligarchia, amely a globális tőke és hitel forrásokhoz kapcsolódik, aránytalanul és egy új, elidegenedett és egy-egy nemzeti osztály alakul ki, amely pszichológiailag és lényegesen függ az MNC-től. A függőség torzulást eredményez, mivel ez az oligarchia szabályozza a helyi gazdaság és a kormány pénzügyi helyzetét. A demokrácia megsemmisül és az egyenlőtlenség intézményesül.
