A vezérlési táblázatok egy adott folyamat kimenetének nyomon követésére szolgálnak, így fontosak a folyamatfejlesztés és a rendszer optimalizálás szempontjából. Bár ezek a statisztikai eszközök széles körben alkalmazzák a szolgáltatási és gyártási környezetben, bizonyos hátrányokkal járnak.
Hamis riasztások
A vezérlési diagramok a folyamatok változásának mérésére szolgálnak, beleértve a közös okok variációját és a speciális okok változását. A gyakori okváltozás normális, véletlenszerű változásnak tekinthető egy folyamaton belül, míg a speciális okok változása a törött gépek vagy más folyamathibák miatt van. A vezérlési diagram néha azt jelezheti, hogy egy folyamat nincs szabályozva, és hogy van olyan speciális ok, amely nem létezik. Ezek a hamis riasztások felesleges leállást és késleltetést okozhatnak, ami üzleti pénzbe kerülhet.
Hibás feltételezések
A vezérlési diagramok két fő feltételezéssel rendelkeznek, amelyek meghatározzák a felhasználóknak nyújtott információk pontosságát. Az első az, hogy a folyamatparamétert felügyelő mérési funkció normális eloszlású. A valóságban ez azonban nem így van, vagyis a vezérlő diagram nem ad értelmes adatokat. A második feltételezés az, hogy a mérések egymástól függetlenek, ami szintén nem igaz. Ha mindkét feltételezés valamilyen módon hibás, akkor a vezérlő diagramok nem lesznek hasznosak.
Speciális képzés
Bár a vezérlési táblázatok nem nehézek matematikailag megérteni, speciális képzést igényelnek a létrehozáshoz és használathoz. A vezérlő diagramok alapstatisztikákat használnak, mint például az átlagos és a standard eltéréseket. A korlátozott képzési erőforrásokkal és a minőségbiztosítási technikákkal kapcsolatos korlátozott tapasztalattal rendelkező kis szervezetek valószínűleg nehezen tudják végrehajtani és használni az ellenőrzési táblázatokat. A vállalkozásoknak el kell döntenie, hogy képesek-e képezni az alkalmazottakat a lean és a Six Sigma eszközökön, mielőtt használnák ezeket a minőségi eszközöket a folyamatok javítása érdekében.
Helytelen vezérlési határértékek
A felső és alsó vezérlési határértékeket hozzáadjuk a vezérlő diagramokhoz, hogy meghatározzuk, mikor történik a folyamat vezérlése. A szabályozási határértékek túl közel vagy túl messzire lehetnek a folyamattól, ami torzítja a vezérlő diagramok által előállított információt. Ha a vezérlési határok túl messzire vannak beállítva, akkor a kezelők nem tudják, hogy a speciális okok változása befolyásolja a folyamat kimenetek minőségét. Hasonlóképpen, a határértékek, amelyek túlságosan közel állnak az átlaghoz, a hamis riasztásokat is leállíthatják, ha egy folyamat még mindig irányít.
