Ahhoz, hogy egy bizonyos népességről, például egy adott egyetem diákjairól beszámolhassunk, célszerű a diákok reprezentatív mintáját használni. A kutató ebből a mintából beszámol, és kiterjeszti a kutatás eredményeit az egész népességre. Ez a módszer megkönnyíti a kutatás folyamatát. Különböző módszerek állnak rendelkezésre, hogy statisztikailag megbízható mintát kapjunk a lakosságtól. Az egyik ilyen módszer az arányos elosztás, amely egyfajta rétegzett mintavételi módszer.
Rétegelt mintavétel
A szétválasztott mintavétel a populációt egy adott jellemző alapján különböző rétegekre osztja. Például egy kutató jövedelem alapján oszthatja meg a lakosságot alacsony jövedelmű rétegbe, egy közepes jövedelmű rétegbe és egy magas jövedelmű rétegbe. A kutatónak úgy kell megválasztania a jellemzőt, hogy az egyes rétegekből kiválasztott minták a lehető legreprezentatívabbak legyenek a rétegekre.
Arányos elosztás
Miután a kutató a rétegeket különböző rétegekre bontja, felmerül az a kérdés, hogy hányan kell mintát venni az egyes rétegekből. Ha például egy réteg 1000 emberből áll, és egy másik 2000 emberből, akkor szükség van olyan minták rajzolására, amelyek megfelelő módon képviselik ezeket a nagyobb csoportokat. A különböző rétegekből származó minták rajzolásának egyik módja az arányos elosztás. Ebben a módszerben a kutató az egyes rétegekből ugyanazokat az arányokat vonja be, mint például a réteg 5 százalékát, hogy mintaként szolgáljon.
Egyszerűség
Az arányos elosztás egyik fő előnye, hogy ez egy egyszerű módszer végrehajtására. A népesség 5 százalékának kiválasztása minden rétegből viszonylag egyszerű technika. Vannak más mintavételi módszerek is, amelyek magukban foglalják az egyes rétegek különböző számának rajzolását, hogy az egyes rétegekben az emberek nézeteinek sokféleségét megfelelően ábrázolják.
reprezentativitása
Az arányos elosztás másik előnye, hogy olyan mintaméretet hoz létre, amely reprezentálja a populáción belüli réteg méretét. Ha például egy réteg 1000 emberből és egy másik 2000-ből áll, az arányos elosztás egy rétegből 1 százalékos mintát vehet fel. Ez azt jelenti, hogy a kutató 10 embert választana az első rétegből és 20 emberből a második rétegből. Mivel a második rétegben több ember van, mint az első réteg, ez a minta reprezentatívabb a népességnél, mint az egyes rétegekből azonos minták kiválasztása.