A tudósoknak a tapasztalatokat empirikusan kell elvégezniük. Vannak olyan lépések, amelyeket a tudós követ, hogy vizsgálatait sikeresen végezze. Az első a hipotézis megfogalmazása. A hipotézis egy olyan kijelentés, amely körvonalazza azokat a konkrét előrejelzéseket, amelyeket a kutató a vizsgálat eredményéről tesz. Bármelyik vizsgálatnak két lehetséges eredménye van. Vagy a vizsgálat feltételezése helyes, vagy rossz. Ennek megfelelően két hipotézis létezik. Ezeket nullhipotézisnek és alternatív hipotézisnek nevezik.
Null hipotézist
Ez a hipotézis-állítás feltételezi, hogy nincs jelentős különbség a változókban. A vizsgálatban két vagy több változó lehet. Például egy nullhipotézis megállapíthatja, hogy a vásárlási mintákban nincs jelentős különbség, ha a termék mérete megváltozik. Az elemző először elvégzi a tanulmányt a termék meglévő méretével, és megállapítja az ügyfelek számát. Ezután az elemző a megnövekedett vagy csökkentett méretű termékkel végzi a vizsgálatot. A nullhipotézist H0 jelöli.
Alternatív hipotézis
Ez a hipotézis kijelentés szerint a vizsgált változók között jelentős különbség van. Ez a nullhipotézis fordítottja. Ugyanebben a példában az alternatív hipotézis azt mondaná, hogy az ügyfeleket a termék méretének megváltoztatása befolyásolná. Vagy több ügyfél kísértne, hogy megvásárolja a vásárlást, vagy a meglévő ügyfelek megállítanák a termék megvásárlását, ha a méret megváltozik. Az alternatív hipotézist H1 jelöli.
Bizalmi szintek
A tudósnak óvatosan meg kell határoznia a bizalmi határokat vagy az intervallumot. A megbízhatósági határok meghatározzák a tesztelendő adatok tartományát. Ha az eredmények a tartományon belül vannak, a tudós elfogadja a vizsgálat nullhipotézisét. Ha az eredmények nagyobbak vagy kisebbek, mint a korlátok, a tudós elutasítja a nullhipotézist, és ragaszkodik az alternatív hipotézishez. Például a tudós úgy dönthet, hogy engedélyezi a nullhipotézis elfogadását a vizsgálati változókban.02.
változók
A vizsgálatban legalább két változó van. Ezek a független és a függő változók. A változók kimenetelét befolyásoló tényezőket függő változóknak nevezik. Azokat a változókat, amelyeket nem befolyásolnak semmilyen tényező vagy megfontolás, független változóknak nevezzük. Például az egyén pénztárcájában lévő pénz független változó. Az összes olyan termék, amelyet esetleg megvásárolhat, a függő változók.
