Minden egyes új feladattal, amellyel foglalkozol, a projekt befejezéséhez szükséges idő csökken, ha több tapasztalatot szereztél. A hatékonyság javulása tanulási görbe. A tanulási görbék azonban nem csak az új munka megismerésére vonatkoznak. A tanulási görbék kiváló eszközt jelentenek a munkaügyi normák meghatározásához, a munkavállalók teljesítményének értékeléséhez, a költségbecslések elkészítéséhez és az ösztönző bérek meghatározásához. Ahogy elkezdi megérteni a tanulási görbéket, vegye figyelembe a két különböző tanulási görbe modellt.
Wright kumulatív átlagos modellje
Értse meg, hogy T.P. Wright 1936-ban feltalálta Wright kumulatív átlagmodelljét. Ez egy nagyszerű képlet, ha egyszerű tanulási görbe problémái vannak.
Vegyük figyelembe az Y = aXb képletet.
Ismerje meg, hogy Y egyenlő az egységnyi időre vagy költségre. X egyenlő az előállított egységek számával. A megegyezik az első egység létrehozásához szükséges idővel vagy költséggel. B egyenlő a függvény meredekségével, amikor naplópapírra rajzolja.
Crawford növekvő egységnyi idő (vagy költség) modellje
Értsd meg, hogy a Stanford Egyetem kutatói csoportja feltalálta a Crawford növekvő egységnyi idő (vagy költség) modelljét. Ez a legelterjedtebb képlet a tanulási görbék kiszámításához.
Vegyük figyelembe az Y = aKb képletet.
Ismerje meg, hogy Y megegyezik a parti középpont egység növekményes egységnyi idővel vagy költségével. K egyenlő egy adott termelési tétel vagy tétel középpontjával. A megegyezik az első egység létrehozásához szükséges idővel vagy költséggel. B egyenlő a függvény meredekségével, amikor naplópapírra rajzolja.
