A közgazdaságtan 2009-es fontos kérdése a fiskális és monetáris politika alkalmazása a gazdasági visszaesésekre adott válaszként, a globális kereskedelem hazai hatása és a környezeti károk gazdasági hatása.
Hogy csinálják
A közgazdászok és a döntéshozók a mai gazdasági kérdéseket tanulmányokban, munkadokumentumokban és olyan találkozókon vizsgálják, mint például a Wyomingi éves szimpózium, amelyet a Kansas City Federal Reserve Bank támogat.
Gazdasági visszaesés
Az olyan gazdasági válságok, mint az 1990-es évek végi ázsiai pénzügyi válság és a 2008–2009-es világgazdasági összeomlás, kihívást jelentenek a politikai döntéshozók számára, akik a megfelelő válaszfajtával küzdenek. A globális gazdasági integráció a gazdasági visszaesések következményeihez jobban mutat. A világkereskedelem fokozódása, a pénzügyi szolgáltatások globalizációja és a világgazdaságok közötti szorosabb kapcsolatok azt jelentik, hogy a recessziók és a depressziók nehezebb megtartani egy adott nemzetben vagy régióban. A 2008-as pénzügyi válság az amerikai lakáspiacon egy buborék felszakadásából ered, de világszerte elterjedt.
Politikai válaszok
A politikai döntéshozók és a közgazdászok számára fontos szempont, hogy a kormányok hogyan reagáljanak a gazdasági válságokra. Az államháztartási kiadások növelésével járó fiskális nagylelkűség támogatói azt állítják, hogy ez a válasz ösztönzi a gazdaságot. A kritikusok azonban azt állítják, hogy az államháztartási kiadások az infláció és az államadósság növelésével hosszú távon súlyosbíthatják a problémákat. A monetáris politika támogatói azt állítják, hogy a központi bankok jobb helyzetben vannak a gazdasági visszaesések kezelésében a nemzetek pénzellátásának ellenőrzése révén. Ennek a megközelítésnek a kritikusai azt válaszolták, hogy a monetáris politika hatásai túl sokáig tartanak érezni. Például a központi bankok kamatváltozásai több mint egy évet vehetnek igénybe a gazdaság egészében.
Globális kereskedelem
A világ körül a nemzetek csökkentették a más országokkal folytatott kereskedelem akadályait, ami nagyobb globális piacot eredményezett. A kibővített szabad kereskedelem, a technológia fejlesztésével párosulva lehetővé tette, hogy a világ minden tájáról származó fogyasztók szélesebb körű árukhoz és szolgáltatásokhoz férjenek hozzá. A közgazdaságtan egyik központi elve, hogy a kereskedelem minden érintett fél számára előnyös, de elismeri, hogy az előnyök nem kerülnek költség nélkül. Az olcsóbb külföldi áruk veszélyeztethetik az ilyen áruk hazai termelőit, ami esetleg elveszített munkahelyeket eredményezhet. A hazai ipar védelme olyan érv, amelyet a kormányok gyakran használnak a protekcionista politikák igazolására. A világ legnagyobb iparosodott nemzetei megszüntették a legtöbb tarifát és egyéb kereskedelmi akadályt, míg a fejlődő nemzetek több vegyes feljegyzéssel rendelkeznek. A mezőgazdaság a gazdaság elsődleges ágazata, amelyben a legtöbb protekcionista politika továbbra is fennáll, még a vezető gazdasági hatalmakban is.
Környezeti hatások
A szennyezés klasszikus példa arra, hogy a közgazdászok externáliát neveznek, amely gazdasági tevékenység következménye, amely az adott tranzakcióban közvetlenül részt vevő feleket érinti. A környezeti degradáció a megnövekedett ipari tevékenység következménye. A kormányoknak ki kell egyensúlyozniuk a környezetvédelem kérdéseit a gazdasági növekedés kérdéseivel. A környezetkárosodás csökkentése a növekedés megőrzése mellett az ún. „Zöld” technológiák és munkahelyek növekedéséhez vezetett.
