A kiegyensúlyozott eredménymutató számos tényezővel értékeli az üzleti teljesítményt. Hagyományosan a vállalkozások pénzügyi eredményekkel mérik a teljesítményt. Ez azonban történelmi képet ad egyetlen fókuszban. A kiegyensúlyozott eredménytáblák az ügyfelekre, az üzleti folyamatokra és a szervezeti kapacitásra is összpontosítanak, így szélesebb körű eredmények alapján javíthatja a jövőbeni teljesítményt. A kiegyensúlyozott eredménymutató rendszerek azonban nem tökéletesek, és vannak hátrányai.
Idő és pénzügyi költségek
A kiegyensúlyozott eredménymutató rendszerek jelentős befektetést igényelnek. Ez hosszú távú, nem pedig rövid távú megoldás. A vállalatnak aktívan és folyamatosan kezelnie kell a rendszerét, amely idő- és pénzügyi költségekkel jár. Minden alkalmazottnak meg kell értenie, hogyan működik a rendszer, ami növelheti a képzési költségeket. Ha nincs belső szakértelme, előfordulhat, hogy külső tanácsadókat kell felvennie a rendszer bevezetésében, és megtanulhatja, hogyan kell használni. Szükség lehet a szoftver beszerzési és karbantartási költségeinek meghatározására is.
Az érdekelt felek elfogadása és használata
Minden alkalmazottnak kiegyensúlyozott eredménymutató rendszerbe kell vásárolnia, hogy hatékonyan működjön. Ez nehezebb, mint gondolnád. Ha a munkavállalók nem értik, hogyan működik a rendszer, vagy nem látja előnyeit, akkor nem fektethetnek be. Azoknak, akik ellenállnak a változásnak, nehézségekbe ütközhet egy új rendszer elfogadása. Még akkor is, ha elfogadásra kerül, a képzésnek lehetővé kell tennie a munkavállalók számára a rendszer megfelelő használatát. Idővel egyes alkalmazottak csalódást okozhatnak, ha nem látnak kézzelfogható előnyöket, vagy ha eredménymutatókat érzékelnek a munkahelyi terhelés helyett, mint hasznos eszköz.
Stratégiai irányvonal és metrikus tervezés
A hatékony, kiegyensúlyozott eredménymutató-rendszer a stratégiai céljainkhoz igazodik, és mérhető mérőszámokba bontja őket. Ha nem tervezi meg és nem közli ezeket az elemeket az érdekelt felekkel és azokkal, akkor a rendszer nem eredményezheti a kívánt eredményeket. Lehet, hogy dagadt és nehezen kezelhető, ha túl sok célt vagy metrikát ad hozzá a keverékhez. Ha az ellenőrzések és a mérések következetlenek, előfordulhat, hogy nem hoznak létre ugyanazokat az előnyöket az Ön vállalkozásában. Ha túl nagy hangsúlyt fektet a mérőszámokra, átirányíthatja Önt az általános stratégiai irányból.
Adatgyűjtés és elemzés
Előfordulhat, hogy fel kell képeznie a felhasználókat, hogy megértsék, mikor és hogyan kell mérni és elemezni az adatokat. A kiegyensúlyozott eredménymutatók hasznos információkat adhatnak a fejlesztést igénylő területekről, de képesnek kell lennie arra, hogy ezeket a mutatókat észlelje, majd saját stratégiáját alkalmazza. A Scorecard eredmények csak annyira jóak lehetnek, mint az azokat alátámasztó adatok. Ha nem állítja be a megfelelő adatméréseket, és nem adja meg következetesen a megfelelő információkat, fennáll annak a kockázata, hogy pontatlan eredményeket kap. Ez arra késztetheti Önt, hogy dolgozzon olyan területeken, ahol nincs szükség javításra, és figyelmen kívül hagyja azokat a területeket.
A külső fókusz hiánya
A kiegyensúlyozott eredménymutatók szélesebb körű belső fókuszt biztosítanak, de nem adnak teljes külső képet. Alapértelmezés szerint úgy vélik, hogy ügyfelei vannak, de nem befolyásolják más kulcsfontosságú teljesítménymutatókat, például a versenytársakat vagy az üzleti környezet változásait. Ez a belső teljesítmény túlzott hangsúlyozásához és a külső tényezők ismeretének hiányához vezethet, amelyek szintén befolyásolhatják a vállalat működését.
