A GAAP bruttó nyereségének meghatározása

Tartalomjegyzék:

Anonim

Az általánosan elfogadott számviteli elvek (GAAP) a pénzügyi beszámolás irányelvei, és minden vállalatnak pénzügyi kimutatásokat kell készítenie a velük összhangban. A GAAP szerint a vállalkozás bruttó nyeresége az eladásból származó bevételek és az eladott áruk (COGS) közötti különbség. A bruttó nyereséget úgy számítják ki, hogy összeadják az összes működési tevékenységből származó bevételt és levonják az e bevételek generálásával kapcsolatos költségeket; ez az érték egy értelmes pénzügyi mutató az érintettek számára.

Eladott áruk költsége (COGS)

A bruttó nyereség csak az eladott árukhoz és szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségeket jelenti, és nem veszi figyelembe a közvetett költségeket, például a közüzemi szolgáltatásokat, a béreket és a gyártelepi költségeket. Például a műanyag játékokat forgalmazó vállalat a műanyag alapanyagok költségét tartalmazza az eladott áruk költségében, de nem a gyár éjszakai órájának bérét. Következésképpen az összes közvetett költséget levonni kell a bruttó nyereségből a tényleges jövedelem meghatározása érdekében.

Jövedelem kimutatás

A bruttó nyereség egy időszakra a társaság pénzügyi kimutatásában jelenik meg, amely az eredménykimutatásban ismert. A működési költségek, amelyek nem tartoznak az értékesített árukba, mint például a biztosítás, a fizetések, a reklám, a szállítási és bérleti költségek, valamint az általános adminisztratív költségek, levonásra kerülnek a bruttó nyereségből a műveletekből származó jövedelem meghatározásához. Végül, az egyéb bevételek és veszteségek beépülnek a működési bevételbe, amely meghatározza az adóköteles jövedelem értékét. Az adózás után megmaradt pénz a vállalat nettó nyeresége.

Bruttó haszonkulcs

A bruttó nyereség százalékában kifejezett bruttó nyereség bruttó haszonkulcsként ismert - hasznos mutatója a vállalat pénzügyi egészségének. A bruttó haszonkulcs mutatja az eladott áruk arányát, miután az értékesített termékek költségét figyelembe vették. A bruttó haszonkulcs a többletköltségek fedezésére szolgáló forrásforrás és a megtakarítások növelése a vállalat eredménykimutatásában. Ugyanebben az iparágban a magasabb bruttó haszonkulcsú vállalat hatékonyabb, mint az alacsonyabb bruttó nyereségarányú vállalat.

Külső összehasonlítás

A bruttó nyereség és a bruttó haszonkulcs felhasználható a vállalatok egymással való összehasonlítására vagy az iparági átlagokra. Általánosságban elmondható, hogy ugyanazon iparágban működő vállalatok esetében a magasabb bruttó nyereségű vagy bruttó haszonkulcsot használó vállalatok hatékonyabbak, mert minden egyes dollárért több pénzt kereshetnek. Ha a vállalat bruttó haszonkulcsa alacsonyabb, mint az iparági átlag, azt jelenti, hogy a vállalat magasabb áron vásárol nyersanyagot, mint versenytársai, vagy alacsony árrésszel értékesíti termékeit.

Belső összehasonlítás

A bruttó nyereségadatok felhasználhatók a vállalaton belüli különböző divíziók teljesítményének értékelésére és az időbeli tendenciák meghatározására. Egy nagyvállalatban, amely számos különböző terméket gyárt különböző osztályokban, az egyes divíziók bruttó nyereségének összehasonlítása lehetővé teszi a vezetés számára, hogy meghatározza, hogy mely divíziók hatékonyan működnek, és amelyekre szükség van ellenőrzésre. A társaság összehasonlíthatja a bruttó nyereségét egy bázisidőszakra. Például egy vállalat összehasonlíthatja 2010-es adatait a korábbi évek adataival, hogy elemezze a jövedelmezőség és a működési teljesítmény trendjeit az idő múlásával.