A formális kommunikációs vonalak segítik a rendőrségi szervezeteket a parancsnokságon belüli rend és biztonság megteremtésében, de a formális módokra való túlzott támaszkodás akadályozhatja a rugalmasságot és a gyors reagálási képességet a helyzetekben. A hivatalos kommunikációs csatornákat a kísérletek és vizsgálatok részeként használják, és az érdekelt felek osztják meg. Az informális kommunikáció szintén fontos szerepet játszik a bűncselekmények megoldásában és a bűnügyi kérdések kezelésére irányuló partnerségek létrehozásában. Ideális esetben a büntető igazságszolgáltatási rendszerek a két kommunikációs mód egyensúlyára támaszkodnak.
A hivatalos kommunikáció meghatározza a hatósági sorokat
A büntető igazságszolgáltatási rendszer jelentős jelentőséget tulajdonít a megalapozott hatásköröknek. A formális kommunikációs módok segítik a parancsnoki lánc megszilárdítását és fenntartását. Az eljárások, a megbízások és a munkaköri leírások egységesek maradnak egy osztályon. A formális kommunikáció memorandumok, politikák, megrendelések és irányelvek formájában fontos a rendőrség és más igazságügyi szervezetek számára az egységesség fenntartása érdekében. Mindenki ugyanazokat a megrendeléseket kapja, és hasonló módon válaszol. A hivatalos kommunikáció világos és tömör, és a bírósági eljárás szempontjából kritikus nyomvonalat biztosít.
A hivatalos kommunikáció kis helyet biztosít a rugalmassághoz
A formális kommunikációs csatornák általában egyenletesek, anélkül, hogy oda-vissza beszélgetéseket folytatnának, gyakran a hallgatót vagy az olvasót egy probléma egyik oldalával hagyják. Gyakran blokkolják az információáramlást az igazságszolgáltatási rendszer alkalmazottai között. Ezek időigényesek; a hivatalos kommunikáció engedélyezésére és benyújtására a bűnözőknek gyakran ideje eloszlatni. Mivel a formális kommunikáció tipikusan meg van írva, megakadályozhatják, hogy egyes tisztek eljuttassák az ötleteiket.
Az informális kommunikáció fontos szerepet játszik
Az informális kommunikáció elősegítheti a megértést. A visszafelé irányuló megbeszélések tisztázzák a félreértéseket és magyarázzák a kommunikáció célját. Például egy tanú interjút készíthet, ha először csak informálisan beszél, hanem formális kérdéseket tesz fel, és nem írja le a válaszokat. A formális kommunikációs csatornák kikerülése olyan esetekben, amikor a célszerűség fontos, segíthet a bűnüldöző szerveknek a bűnözők kifinomult hálózataival szemben, akik tudják, hogyan kell kihasználni a hivatalos nyilvántartások szükségességéből fakadó bürokráciát. Az informális módszerek szintén segítenek abban, ha a nyomozóknak tisztázniuk kell a rendőröket egy ügyben.
Az informális kommunikáció félreértésekhez vezethet
A pletykák és a szőlőfürtök alááshatják az új rendőrségi irányelveket, és veszélyeztethetik a szervezet hatékonyságát. Az informális kommunikáció szintén nem hasznos, ha az ügy bíróság elé kerül, ahol csak formális, hitelesített kommunikáció fogadható el. A nem írott informális kommunikáció félreértésekhez vezethet, amikor az információkat a fogadó személyektől eltérő módon érzékeli. Amikor a kommunikáció megtörténik, előfordulhat, hogy a fontos információkat nem is hallják, különösen, ha a tisztek zavarják.
