Az analitikai értékelések különböznek az empirikus értékelésektől, hogy az analitikai értékelések nem tartalmaznak felhasználói megfigyeléseket. A bírálók, leggyakrabban szakértők, az értékelések során adatokra és mennyiségi kritériumokra támaszkodnak. A belső és külső pénzügyi ellenőrök, a prototípus-fejlesztők és az üzleti folyamatok elemzői minden elemző értékelést végeznek. A rendelkezésre álló analitikai értékelési módszerek arra összpontosítanak, hogy milyen közel állnak az adatok értékei a paraméterekhez.
Célok és célkitűzések
Az alkalmazott módszertől függetlenül az analitikai értékelés célja, hogy a tényleges és a referenciaadatok között kapcsolatot alakítson ki annak megállapítására, hogy léteznek-e változatok. Például a pénzügyi ellenőrök analitikus értékelési módszereket használnak az ellenőrzés tervezési szakaszaiban. A cél az, hogy azonosítsuk a kapcsolatok eltéréseit, például a szokatlan tranzakciókat, a pénzügyi adatokat mutató tendenciákat és trendeket, amelyek nagyobb ellenőrzést igényelnek, hosszabb ellenőrzési időt és részletesebb eljárásokat.
Kognitív átjárási módszer
A szoftverfejlesztők általában a fejlesztés tervezési fázisában használják a kognitív gyalogos átértékeléseket. A cél az, hogy azonosítsuk a prototípus tervezésének erősségeit és gyengeségeit, valamint a felhasználók megértését. Az adatforrások tartalmazzák a felhasználói felület modelljét, egy olyan felhasználói profilt, amely specifikus tudásszintet, feladatlistákat és cselekvési sorrend diagramokat feltételez. A kognitív áthaladás a feladatok elvégzéséhez szükséges lépések és műveletek elemzésével kezdődik, és a felhasználói műveletekre adott válaszok. Az értékelők, általában a tervezők és a fejlesztők, majd csoportként lépnek át a lépéseken, és összegyűjtik a használhatósági adatokat az út mentén. Az elemzés meghatározza, hogy a feladatok vagy műveletek újratervezése szükséges-e.
Heurisztikus értékelés
Ellentétben a kognitív gyaloglás során alkalmazott csapatmódszerrel, a heurisztikus értékelés tulajdonképpen egy független értékelés sorozata. Hasznos a működési folyamatok elemzéséhez, a szabványos működési eljárások kidolgozásához és az utasítások írásához. Az adatforrások tartalmazzák a megállapított iránymutatásokat és a teljesítményméréseket. Az értékelés során két vagy három elemző összehasonlítja az aktuális eljárásokat az előre meghatározott iránymutatásokkal vagy elvekkel, és mindegyik olyan konkrét problémát keres és rangsorol, mint például a nem biztonságos, hibás és kettős vagy redundáns. Egy utólagos megbeszélés és elemzés meghatározza, hogy mely utasításokat kell módosítani.
Pont-tényező módszer
A pont-tényező értékelések gyakoriak a munkaértékeléseknél. A célok általában a különböző munkahelyek rangsorolására összpontosítanak, és egy fizetési fokozatot vagy struktúrát hoznak létre. Az adatforrások közé tartoznak a szerepprofilok, a munkaköri leírások és a numerikus rangsorolási rendszer. Pont-tényező értékelésben az értékelők - akik leggyakrabban a humánerőforrás-személyzet tagjai - azonosítják és megszakítják az egyes munkák kulcsfontosságú elemeit külön alkotóelemekké. Az értékelők ezeket a tényezőket összehasonlítják a szerepprofilokkal és pontokat osztanak ki az egyes feladatok készségeinek, szakértelmének vagy nehézségi szintjének megfelelően. Minél gyakrabban, annál erősebb a munka, annál magasabb a pontérték és annál magasabb a fizetési fokozat.
