A 20. századra jellemző növekvő könnyű szállítás, kommunikáció és kereskedelem egyre nagyobb és globálisabb nemzetközi vállalatokhoz vezetett. Ezek a hatalmas cégek a méretgazdaságosságot hasznosíthatják az áruk és szolgáltatások alacsonyabb áron történő értékesítése érdekében. Azonban létezésük számos komplikációhoz és hátrányhoz vezet.
A gazdagság konszolidációja
A nagyvállalatok hajlamosak a kisközösségek gazdagságára vonni, és olyan helyeken konszolidálják, ahol a vállalat székhelye található. Szélsőséges esetekben ez a kevésbé központi közösségek elszegényedéséhez vezethet, különösen a fejlődő országokban. Ellentétben a kicsi, helyi vállalkozásokat, amelyek a helyi közösségen keresztül visszavezetik a béreket és a nyereségeket, a transznacionális vállalatok fizetnek a helyi alkalmazottaknak fizetett béreket, de a nyereséget más helyekre is vonják. A vállalati piramisok, mint például a vezérigazgatók tetején élő személyek gyakran fizetnek hatalmas éves bónuszokat a vállalat jövedelmezősége alapján. Ez a gyakorlat fokozza a vagyon konszolidáció jelenségét.
Környezeti kár
A szinte minden áru szállítása a modern gazdaságban a fosszilis tüzelőanyagok használatától függ. A transznacionális vállalatok gyakran olyan országokban gyártanak árukat, mint Kína és Thaiföld, ahol a bérek alacsonyak, és nagy teherhajókkal importálják Európába és Észak-Amerikába. Ez a kiterjedt közlekedés gyakorlata, valamint a nagy termelésben rejlő energia- és erőforrás-felhasználás kiterjedt környezeti kárhoz vezet. A kár súlyosbodik, mert sok olyan országban, ahol a gyártás megtörtént, nincs olyan szigorú környezetvédelmi szabályozás, mint Európa és Észak-Amerika országai. A végrehajtás hiánya magas szintű szennyezést, hulladékot és a munkavállalók toxikus anyagokkal való érintkezését eredményezheti.
Gazdasági sebezhetőség
Az ökológia alapfeltétele, hogy a sokféleség egyenlő a stabilitással, és ugyanez érvényes a közgazdaságtanra is. Számos kis, független vállalat hoz létre stabil gazdaságot, mert ha valaki meghibásodik, a többiek továbbra is működnek. Azonban, ha a gazdaságot egy nagyon kis számú hatalmas vállalat uralja, akkor az egyikük meghibásodása miatt sebezhetőbbé válik. Ez a helyzet a demokrácia számára is kihívást jelent, mivel a transznacionális vállalatok „túl nagyok ahhoz, hogy kudarcot valljanak”, és a kormányok megmentik őket, még akkor is, ha pénzügyileg fenntarthatatlanok. Ezek a mentések, mint például a 2008-as és 2009-es évek, amikor a nagy bankokat az Egyesült Államok kormánya mentette meg, gyakran a szavazók lakosságának beleegyezése nélkül kerül sor.
Kulturális homogenizálás
Mint az ökológia és a közgazdaságtan, a kulturális sokszínűség értékes az általa biztosított stabilitás szempontjából. A multinacionális kereskedelem a kultúrákat egymásnak teszi ki. Bár ez nagyobb mértékű megértést eredményezhet az emberek különböző típusai között, a nagyobb és gazdagabbak is a kis, helyi kultúrák túlterheléséhez vezethetnek. Ennek eredményeképpen helyettesíti a népi életmódot az új módon, melyeket a vállalatok maguk uralnak és alakítanak ki.
