A Six Sigma egy olyan megközelítésre és eszközkészletre utal, amely az üzleti folyamatok javítását szolgálja. A Six Sigma a DMAIC (Define, Measure, Analyze, Improve, Control) módszert alkalmazza, hogy megtudja, mi okozhat hibákat egy adott folyamatban, és meghatározza, hogy milyen változtatások szükségesek ahhoz, hogy jobban működjön. De miért hívják Six Sigma-nak?
Mi az a Sigma?
A statisztikában a Sigma a görög levél, amely standard szórást jelent. A szórás mértéke meghatározza az adatcsoporton belüli változás mértékét. Ha az adatkészlet "normális", vagyis az adatkészleten belüli értékek az adatsor átlaga fölött és alatt vannak, akkor a szórás segít abban, hogy leírják, hogy az adatok milyen mértékben terjednek el. Például a 10 és 100 közötti értékeket tartalmazó adatkészletnek nagyobb a standard szórása, mint a 30 és 40 közötti értékeket tartalmazó adatcsoport.
Mit jelent a "Hat"?
Egy normál adatkészletben az átlag feletti egy szórás eltérése az érték alatt lévő teljes népesség 84,1% -át tartalmazza. A két standard eltérésre való kiterjesztése a lakosság 97,7% -ára nő. Egy standard szórás tovább növeli a népesség 99,85% -ára vonatkozó adatpontokat. Ezt a szcenáriót az átlagosnál 6-nál nagyobb szórás mellett 99,9999998% vagy 2 milliárd részre számított értékkel lehet elérni. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az ezen a szinten működő folyamat csak két hibát okozhat minden elért milliárd tétel esetében.
Mi van a folyamatváltozással?
A milliárdonként két rész a legkevésbé nagy cél, különösen akkor, ha tudjuk, hogy bármilyen folyamatban létezik változás. A Six Sigma "keresztapja", Harel Mikel megértette, hogy normális, ha egy folyamat mindkét irányban 1,5 standard eltérést mutat. Ebből az okból a hat hibás eljárás felső küszöbértéke ténylegesen 3,4 részre jut. Ez az átlagtól jobbra levő 4,5 szórás értékéhez kapcsolódik.
Honnan jött a Six Sigma koncepció és a név?
Az 1970-es években a Motorola termékei komoly minőségi problémákkal küzdtek. Ezt kiemelte, amikor egy japán vállalat átvette a korábban a Motorola által üzemeltetett üzemet, és sikerült 1/20-as számú televíziót készíteni a hibák számával. 1981-ben Bob Galvin, a Motorola vezérigazgatója, öt éven belül 10-szeresére növelte a vállalat minőségét és teljesítményét. E kihívásból Harry Mikel kifejlesztette a DMAIC megközelítést és a strukturált problémamegoldó megközelítést, melyet Six Sigma néven ismertek. A Six Sigma nevet a Motorola célja alapján határozták meg, hogy a gyártási folyamatuk során hat standard eltérést érjenek el.
