A motiváció elméleteit és elveit általában a vezetők használják, hogy jobban megértsék a munkavállalói motivációt. Mindazonáltal bárki alkalmazhatja ezeket az elméleteket és elveket a mindennapi életében, olyan területeken, mint a célmeghatározás, a személyes motiváció, az iskolai motiváció és a tanulás. A sok létező elmélet közül öt lett a legnépszerűbb.
Maslow szükségleteinek hierarchiája
Abraham Maslow szükségleteinek hierarchiája talán a legismertebb motivációs elmélet. Megállapítja, hogy az embereknek öt alapvető szükséglete van: fiziológiai szükségletek, biztonsági igények, szeretet igényei, becsületigény és önmegvalósítás igényei. Az öt igényt egy piramisdiagram mutatja be, ahol a fontosabb igények (fiziológiai és biztonsági) az "alacsonyabb szintű" igények, a többi pedig a "magasabb szintű" igény. Az elmélet elmagyarázza, hogy ha az igények egy szintje teljesül, a magasabb szint szükségessége átvesz.
McClelland szükségletei
David McClelland Trio of Needs elmélete kimondja, hogy egy személyt három szükséglet motivál: az elérés szükségességét, a hatalom szükségességét és a kapcsolat szükségességét. Azok az emberek, akiknek szükségük van az elért eredményekre, a célok elérésére törekszenek, és el akarják ismerni őket az erőfeszítéseikért, hogy meg tudják mérni az egyéni sikereket. A hatalomra szoruló emberek motiváltak mások befolyásolásával, vagy egy szervezet céljainak teljesítésével, ha vezetők. Azok a személyek, akiknek szükségük van a kapcsolatra, motiválva van az elfogadás és a csoporthoz tartozás szükségességének.
McGregor X és Y
Douglas McGregor X és Y elmélete két elméletet mutat be egymás szélsőséges végében, hogy megtekinthesse a munkavállalói motivációt. Az X elmélet azt mondja, hogy egy személy nem szereti a munkáját, nem akar felelősséget vállalni, és nem szereti a változást, és csak pénzért és munkabiztonságért dolgozik. Az Y elmélet azonban azt feltételezi, hogy az emberek, mint a munkájuk, nagyobb felelősséget akarnak kapni, és elkötelezettek a munka célkitűzéseikkel szemben. Az átlagos munkavállaló viselkedése általában valahol az X elmélet és az Y elmélet között van.
Herzberg két tényező elmélete
Frederick Herzberg két tényező elmélete szerint két tényező befolyásolja a munkavállalók hozzáállását: motivátorok (elégedettségi tényezők) vagy higiéniai tényezők (az elégedetlenség tényezői). Az elégedettség néhány tényezője a teljesítmény, az elismerés és a felelősség, míg az elégedetlenség néhány tényezője a vállalati politika, a munkakörülmények és a fizetés. Herzberg azzal érvelt, hogy az elégedettséget okozó tényezők eltérnek az elégedetlenséget okozó tényezőktől, és hogy az elégedettség és az elégedetlenség nem tekinthető egymással ellentétesnek.
Vroom várakozási elmélete
Victor Vroom várakozási elmélete szerint minden embernek különböző céljai és elvárásai vannak, de motiválhatók, ha egy jó teljesítmény jó eredményt eredményez, és hogy ez a jó eredmény kielégíti az igényt. A Vroom várakozási elmélete három tényezőn alapul: valencia (egy bizonyos eredmény fontosságának értéke), a várakozás (egy személy képessége), és a hangszeresség (az a személy elvárása, hogy a jó teljesítmény egy jó teljesítményt eredményez) jó eredmény). A Vroom várakozási elmélete az alábbi motivációval határozza meg az egyén motivációját: Motiváció = Valence x Expectancy (Instrumentality).
