Amikor a kutató adatokat gyűjt, a kutatók gyakran választanak kérdőíveket, mert költséghatékonyak, időtakarékosak és objektíven értékelhetők. Ezen előnyök ellenére a kérdőívek sok hiányossággal rendelkeznek. Mint ilyen, a kutatók gyakran választják ki a kérdőíves interjúk használatát, mivel a személyes interjúk több információt nyújtanak a vizsgálati alany válaszairól, ugyanakkor ugyanolyan statisztikai pontosságot biztosítanak.
Nem verbális adatok
Az interjúk hasznosabbak lehetnek, mint a kérdőívek, mert lehetővé teszik, hogy a kutatók nem verbális adatokat gyűjtsenek. Például a kutatók megnézhetik, hogy az adott kérdés idegessé teszi-e az interjút, vagy hogy a vizsgált alany küzd a kérdés megválaszolására. Röviden, a nem-verbális jelek, például a szemkontaktus hiánya, a jittery módszerek vagy a védekező kiküldetés kontextusot adhatnak az interjúalany válaszainak. Ezt az információt nem lehetett írásos kérdőívből összegyűjteni.
Pontosság
Mivel a kutatási témakörök általában kérdőíveket töltenek be egy kutató vagy tesztprocesszor segítsége nélkül, nehéz tudni, hogy az interjúalany megérti-e a megkérdezett kérdéseket. Ha egy kutató élő interjút végez, a vizsgált alany tisztázást kérhet, ha nem érti a kérdést. Hasonlóképpen, az interjúalany további kérdéseket is felkérhet, hogy alaposabb választ adjon. Ez végső soron részletesebb és alaposabb adatokhoz vezet.
Megközelíthetőség
Az írásbeli kérdőívek nem jelentenek választást olyan kutatók számára, akik kisgyermekeket, írástudatlanokat vagy látássérülteket tanulnak. Egy kutató interjú segítségével kiküszöbölheti ezeket a logisztikai korlátozásokat. Az interjúk csökkentik a vizsgálati alany szorongási szintjét, így jól alkalmazható érzékeny témákhoz.
Rugalmasság
Mathieu professzor, a Dél-Karolinai Egyetem deflemje elmagyarázza, hogy az interjúk rugalmasabbak, mint a kérdőívek, és jól illeszkednek a tanulmányokhoz, ahol a kutatási kérdés nem jól meghatározott. Mivel az "interjúalany a vizsgálat központi eszköze", új kérdéseket vethet fel, amelyek relevánsak lehetnek a vizsgálat tárgyát képező vizsgálat során. Mint ilyen, az interjúk erősebb eszköznek minősülnek, mint a kérdőívek azoknak a kutatóknak, akik általánosan szeretnék felfedezni a témákat.
