Fiedler készenléti elmélete szerint a vezetők két különböző kategóriába tartoznak. Ezek a kategóriák magukban foglalják a feladatorientált és az emberekorientált vezetőket. Fiedler azt is javasolta, hogy három különböző elem befolyásolja a vezetés hatékonyságát. Ezek az elemek magukban foglalják a vezetői feladatok meghatározásának mértékét, a vezető által betöltött pozíciós hatalom mértékét és a vezető által a követői közötti kapcsolatot. Figyelembe véve ezeket a tényezőket, Fiedler megalkotta a vészhelyzeti elméletét, amely számos előnyt kínál.
A menedzsment stílus rugalmassága
Fiedler előfordulási elmélete előtt a vezetői pszichológusok a vezetők sajátos vonásaira összpontosítottak. Úgy vélték, hogy létezik egy univerzális modell, amelyet minden vezetőnek törekednie kell. Fiedler kontingenciaelmélete úttörő volt, mert ez volt az első elmélet, amely szerint nem volt helyes út a mások vezetésére, hanem sokféleképpen. Fiedler felfedezte, hogy a különböző típusú vezetési stílusok a legjobban működtek a különböző típusú vállalkozások számára, olyan tényezők alapján, mint a munka típusa, a szervezeti felépítés, a stressz szintje és a könnyed változás elfogadása. A Fiedler készenléti elméletén keresztül a vállalkozások jobban értékelhetik és igazíthatják saját menedzsmentjüket konkrét szervezeti igényekhez.
Munkavállalói vélemények
Fiedler készenléti elmélete szerint a vezető hatékonysága közvetlenül függ az alkalmazottakkal való kapcsolatától. Ahhoz, hogy sikeres legyen, a vezetőnek be kell illeszkednie a szervezet általános kultúrájába. A vezetőnek tiszteletben kell tartania alkalmazottjait, és úgy kell tekinteni, hogy képesek legyenek kezelni a vezetői szerepeket. Ennek eredményeképpen a vezetők önmagukat a szervezetbe öntik, és nem próbálják meg kényszeríteni a szervezeti kultúrát, hogy hajlítsa őket.
Rugalmasság a feladatstruktúrában
A különböző típusú feladatok különböző strukturális szinteket igényelnek. Fiedler készenléti elmélete ezt figyelembe veszi a feladatszerkezet rugalmasságának lehetővé tételével. Például a gyártási és termelési környezetek sok strukturálást igényelnek, mivel a munkavállalóknak meg kell mondaniuk, mit kell tenniük egy feladat elvégzéséhez. Másrészt a kreatív foglalkozások, mint például a művészek vagy a szoftverfejlesztők, kevésbé strukturáltak és nagyobb szabadságot igényelnek a kreativitás feltárására.
Bárki, aki vezetővé válhat
Míg egyesek úgy gondolják, hogy a vezetők születnek, Fiedler készenléti elmélete azt javasolja, hogy bárki is vezető legyen a helyes helyzetben. A vezetőknek meg kell próbálniuk megtalálni a rést a kiválóság érdekében. Például a rosszul strukturált környezetekkel rendelkező vállalkozások jobban támogatják a jó interperszonális kapcsolatokkal rendelkező vezetőket. Hasonlóképpen, a rossz interperszonális készségekkel rendelkező vezetők jobban fognak megfelelni a jól strukturált környezetekkel rendelkező vállalkozásokhoz.
