A középpont képlete módosítja az eredeti árrugalmasság számítását, hogy meghatározza, hogy a különböző tényezők hogyan befolyásolják a termék árát. Ez a képlet jellemzően az ár és a termékkereslet kapcsolatát értékeli, de a kínálat hatását is szemléltetheti. Az első esetben a tényleges beszerzési mennyiségeket a kereslet mértékének mérésére használják.
Kereslet árrugalmassága
A keresleti képlet árrugalmassága leírja, hogy az árváltozások hogyan befolyásolják a termék iránti keresletet. A két árponton vásárolt mennyiség összehasonlításával a képlet olyan együtthatót eredményez, amely a kereslet rugalmasságát szemlélteti. Az eredeti képlet azonban különböző eredménnyel rendelkezik, attól függően, hogy az eredeti és frissített áron milyen árakat. Ez az ellentmondás gyakorlatilag haszontalanvá teszi a képletet, ezért szükséges volt módosítani. Az eredmény a középpont-képlet volt, amely következetesen ugyanazokat az eredményeket eredményezi, függetlenül attól, hogy az egyes árokat hogyan adja meg.
Midpoint képlet
A középpont formula kiszámítja a kereslet árrugalmasságát azáltal, hogy elosztja a vásárlási mennyiség százalékos változását az ár százalékos változásával. A százalékos változásokat az eredeti és a frissített értékek levonásával találjuk meg, majd az eredményt átlagolással osztjuk meg. Ha negatív értéket kap, egyszerűen dobja el a negatív jelet, így az abszolút értéket használja.
Példa Számítás
Mondja, hogy eredetileg 40 egységet értékesített 20 dollárért, de csak 30 egységet tudott eladni, miután az árat 25 dollárra emelte. Először is, 40-ből kivonjuk a 30-at, hogy felfedezzük, hogy 10-nél kevesebb egységet értékesít a megnövekedett áron. Ezután adjuk hozzá a két mennyiséget, majd az átlag kiszámításához osszuk meg a 2-et. Oszd meg a különbséget az átlagos értékkel, hogy kiszámítsuk a 0,29 százalékos mennyiségváltozást tizedes formátumban. 100-ra szaporodhat, hogy az adott számot tényleges százalékra konvertálja, de a százalékok végül megszűnnek, így nem kell ez az extra lépés. Ismételje meg ugyanazt a számítást az árváltozás esetén, hogy 0,22 legyen. Végül a 0,29-et 0,22-el osztjuk el, hogy kiszámítsuk az 1,32 rugalmassági együtthatót a középpont-képlet segítségével.
Az eredmények értelmezése
Ha a rugalmassági együttható 1, akkor az ár és a kereslet százalékos változása egyenértékű, ami azt jelenti, hogy az ár emelése vagy csökkentése nem befolyásolja a bevételt. Az 1-nél nagyobb rugalmassági együttható azt jelenti, hogy a kereslet rugalmas, így az árváltozások nagyobb keresletváltozást eredményeznek. Ebben az esetben a termékár növelése negatív hatást gyakorol a bevételekre, ami a példaszámításban feltárt helyzet. Ezzel szemben az 1-nél kisebb rugalmassági együttható azt jelenti, hogy a kereslet nem rugalmas, így az árváltozások kisebb keresletváltozást eredményeznek. Ilyen esetekben növelni kell a termék árát a bevétel maximalizálása érdekében.
A rugalmasságra gyakorolt hatások
Különböző tényezők miatt a termék igénye rugalmas. Ha léteznek helyettesítők, mint például a generikus márkák és a márkajelzők, az ügyfeleknek több választási lehetőségük van, és kevésbé hajlandó fizetni prémiumot. A kereslet is rugalmasabbá válik, ha az árak az ügyfél jövedelmének nagyobb százalékát fogyasztják, vagy a termék luxuscikk, nem pedig szükségszerűség. Az idő is befolyásolja a keresletet, így a korlátozott idő rendelkezésre állása csökkenti a rugalmasságot.
