A hisztogram egy frekvenciaeloszlás grafikus ábrázolása. Az adatokat osztályszakaszokra osztjuk, és téglalapokkal jelöljük. A téglalapok az X tengelyen készülnek. Az Y tengelyen az elemző az adatok frekvenciáit ábrázolja. Minden téglalap az adott osztályintervallumon belül található frekvenciák számát jelenti.
Elemezze a hisztogramot, hogy megnézze, hogy ez normál eloszlást jelent-e. Miután megrajzolta az összes frekvenciát a hisztogramon, a hisztogramja alakot mutat. Ha a forma úgy néz ki, mint egy haranggörbe, akkor ez azt jelenti, hogy a frekvenciák egyenletesen oszlanak el. A hisztogram csúcsa lenne. A csúcs az adatok legmagasabb értékeit jelenti. Ilyen eloszlásban a csúcs mindkét oldala majdnem azonos számú frekvenciát tartalmazna. Például, ha egy vállalat a hisztogramot használja a vásárlók preferenciáinak megértésére két különböző választási lehetőség között, a normál elosztás azt jelenti, hogy az ügyfelek többsége közömbös.
Elemezze a hisztogramot, hogy megnézze, hogy egy ferde eloszlást jelent-e. A ferde eloszlási hisztogram egy aszimmetrikus. Minden frekvencia a hisztogram egyik oldalán fekszik. Az eloszlások a csúcs jobb oldalán vagy bal oldalán helyezkednek el. Ezzel az ábrával az elemző tudja, hogy a hisztogram melyik oldalára kell koncentrálnia.
Például, ha a vállalat az ügyfelek árváltozásokra vonatkozó toleranciáját tanulmányozza, az ilyen típusú hisztogrammal a vállalat látná a leginkább elfogadható árváltozásokat.
Elemezze a hisztogramot, hogy megtudja, hogy ez kétmodális eloszlást jelent-e. Az ilyen típusú hisztogramokban két csúcspont van. Ezek a pontok a legmagasabb értékeket képviselik. Például a vállalat felmérheti a munkavállalók termelékenységi szintjét a nap különböző óráiban. A vizsgálatból kiderülhet, hogy a munkavállalók a legtermékenyebbek 9 és 16 óra között. Ezért a hisztogramban két csúcs lenne.
Elemezze a hisztogramot, hogy lássa, hogy egy csonkolt eloszlást jelent-e. A csonkolt eloszlás hisztogramja nagyon hasonlít egy normál eloszlási hisztogramra, amelynek szélei le vannak vágva. Például a vállalat minőségi ellenőrzéseket végezhet a nyersanyag-készleteken, és a szélsőséges korlátokban nem lehet számok.
