A közgazdaságtan általában két iskolába oszlik. A cég elemzése során a mikroökonómiai kérdések olyanok, amelyek magukban foglalják a belsőleg felmerülő problémákat és korlátokat. A makrogazdasági kérdések azok, amelyek a cégen kívül jelentkeznek, és nem feltétlenül a vezetők által hozott intézkedések és döntések eredménye.
Mikroökonómia
A mikroökonómia olyan területekre összpontosít, mint a költségek, az árak, a mennyiségek, az ipari szerkezet és a piacok, és hogyan befolyásolja őket a keresleti és kínálati törvények. A keresletet és a kínálatot inkább egyéni és vállalati szinten, hanem aggregátumként alkalmazzák. A mikroökonómia során felmerülő és tanulmányozott kérdések olyanok, mint a szilárd hatékonyság és a fogyasztói választás, a viselkedés és a korlátok. A mikroökonómikusok gyakran olyan területeken dolgoznak, mint a környezeti közgazdaságtan, a közgazdaságtan, a mikro-szintű fejlesztésgazdaság, a pénzügyek, az üzleti és az egészségügyi közgazdaságtan.
Mikro-ipar
Az iparágak mikroszintű elemzése során az elemzők inkább olyan témákat foglalkoznak, amelyek befolyásolják a vállalat növekedését, nyereségét, költségeit és piacra lépését. Ezért a gazdaság erőforrás-korlátaival foglalkozó gazdaságilag életképes üzleti modellek kerülnek bemutatásra. Ilyen korlátok lehetnek a rendelkezésre álló pénzügyi befektetések szintje, a megfelelő ügyfélkör, a beszállítói keretrendszerek és minden olyan kérdés, amely befolyásolja a cég rövid és hosszú távú bevételét és költségeit. Mikro-szinten ezért a döntéshozók jobban aggódnak a bevételek maximalizálásában, miközben minimalizálják a költségeket.
Makroökonómia
A makroökonómia inkább olyan kérdésekre összpontosít, amelyek a gazdaság egészét tükrözik, nem pedig az egyén és a vállalkozásé. Így foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint a foglalkoztatási ráta, az árfolyamok, a kamatlábak, az üzleti ciklusok és az infláció. A kereslet-kínálat keretrendszert használják, de aggregált szinten, ami növeli az egyének és cégek kínálati és keresleti korlátait. A makroökonómia általában olyan területeken dolgozik, mint a kereskedelemgazdaság, a munkagazdaság, a makroszintű fejlesztési kérdések, a központi bankok, a fiskális politika és a monetáris politika.
Makro-ipar
A makroszintű döntések magukban foglalják azokat, amelyek nem foglalkoznak a menedzsmentstruktúrákkal és a termékmenedzsmentvel, amelyeket mikroszinten végeznek. A makroszintű problémák jobban aggódnak a külső erők és a hozzájuk kapcsolódó problémák miatt. Az ilyen erők magukban foglalhatják az ügyfelek azon képességét, hogy fizessenek a termékekért, amit viszont az átlagos jövedelem befolyásol. Az új technológia, amely helyettesíti a cég termékeit, szintén foglalkozik. A globális erők, mint például a külföldi cégek belépése számos hazai iparágat érint. A kínálat árai, amelyekre hatással vannak a természeti erőforrások árai, szintén befolyásolják a vállalat árképzési és termelési döntéseit.
