A makrogazdaságtól eltérően, amely a gazdaságot felülről lefelé tanulmányozza a kormányzati politikák és a monetáris elmélet értékelésével, a mikroökonómia az alulról felfelé néz. A mikroökonómia a vállalatok és egyének működésének tanulmányozása. Ennél is fontosabb, hogy a piacvezető elvek megértése és a szilárd magatartás elősegíti a közgazdászok előrejelzéseit.
Jelentőség
A mikroökonómia alapelvei lehetővé teszik a vállalatok és az egyének számára, hogy jobb döntéseket hozzanak. Például, az üzleti közgazdászok, akik előrejelzik az üzemanyagköltségek emelkedését, tanácsot adhatnak a cégeknek a szállítási módok megváltoztatására, a szállítási díjak növelésére és az egyes helyekre történő szállítási útvonalak csökkentésére. Hasonlóképpen, a mikroökonómia tanulmányozója meg fogja érteni, hogy az üzemanyagárak emelkedése, ami egy nem rugalmas áru, azt jelenti, hogy a fogyasztóknak kevesebb pénzük van más tételekre, például MP3-lejátszókra.
A cégek típusai: tökéletesen versenyképesek
A mikroökonómia azon az elven alapul, hogy a vállalatok a profit maximalizálása érdekében működnek. Ez az ösztönző hatással van a vállalatok által az áruk előállítására, az árak meghatározására és a más cégekkel való versenyre. A piaci struktúra típusa a cég viselkedésének elsődleges előrejelzője. A versenyképes piac azt jelenti, hogy a vállalatok be tudnak lépni az iparágba, és kiléphetnek a piacról, és a kínálat és a kereslet alapszabályai meghatározzák az árakat. Ebben a piaci struktúrában a cégek „árrögzítők”, azaz az egyes vállalkozások nem rendelkeznek hatáskörrel az árak meghatározására.
A cégek típusai: Oligopoly
Az oligopólium viszont egy maroknyi vállalat jelenléte egyetlen iparágban. A légiközlekedési ágazat jó példa az oligopóliumra. Mivel azonban az árak megállapításáról szóló megállapodások más vállalatokkal, az összejátszásnak nevezett tevékenység az Egyesült Államokban illegálisak, az oligopoli cégek szintén árvevők. Valójában a Nash egyensúlyi elmélete szerint az oligopóliumban lévő vállalatok az áruk és szolgáltatások árát a lehető legalacsonyabb áron hajtják végre, hogy megpróbálják aláásni a versenyt. A jövedelmezőség fenntartása nehéz ilyen típusú piaci struktúrában. A monopolisztikus verseny az iparágban csak egy vagy két vállalkozás működik.
A cégek típusai: monopólium
A többi két piacstruktúrától eltérően a monopolisztikus vállalatok meg tudják határozni az áruk és szolgáltatások árát. A Microsoft példája ennek a piaci szerkezetnek. Mivel kevés a versenytársa, a Microsoft meg tudja határozni termékeinek árát azzal a feltevéssel, hogy az ügyfelek elfogadják az árat. A monopóliumok akkor is képződnek, ha a vállalkozásba való belépés költsége költséges. Az atomerőmű megkezdése jó példa a költséghatékony üzletre. William McEachern, a „Mikroökonómia: kortárs bevezetés” szerzője elmagyarázza, hogy a kormány lépéseket tesz a természetes monopóliumok szabályozására, mint például a villamosenergia-vállalatok, a szállítási cégek és a telefonszolgáltatók.
Az egyéni viselkedés azonosítása
Ahogy a vállalatok a profit maximalizálására törekszenek, az egyének igyekeznek maximalizálni a hasznosságot vagy az elégedettséget. Az egyének megpróbálják a szűkös erőforrásaikat úgy használni, hogy maguk is jobbak legyenek. A közgazdászok megpróbálják megjósolni, hogy az emberek hogyan teljesítik ezt az alapvető feladatot. Az egyik módszer az, hogy meghatározzuk a fogyasztónak az árváltozásra adott reakcióját: ha jelentős számú ember abbahagyja az egyik termék megvásárlását, és az áremelkedés miatt átkapcsol egy másikra, akkor a jó árucikknek tekinthető. Ha az áremelkedés nem befolyásolja a fogyasztó beszerzési szokásait, a termék nem rugalmas. A mikroökonómiai hallgatók azt is tanulmányozzák, hogy az egyének hogyan reagálnak a személyes jövedelem emelkedésére vagy csökkenésére. Bizonyos esetekben a jövedelem növekedése azt jelenti, hogy egy személy keményebben dolgozik, hogy több pénzt keresjen. Más esetekben a személy több szabadidőt választ. Az áruk típusát is megvizsgálták. Például több luxuscikk, például drága autók és kézitáskák vásárolhatók a jövedelem növekedése miatt, míg az alacsonyabb áruk, mint például a bolt-márka leves, megvásárolhatók a jövedelem csökkenése miatt.
