Johannes Gutenberg a nyomda 1451-ben történő feltalálása megnyitotta a kommunikációs vonalakat az egész világon. A nyomda megjelenése megváltoztatta az újságírás és az oktatás arcát. A modern ipari nyomtatással és papírgyártással kapcsolatos szennyezési kérdések azonban Gutenberg feltáró találmánya óta fejlődtek. A modern gyártók által használt mérgező tinta és fehérítők csúcspontja káros hatással lehet a környező környezetre.
A nyomtatási sajtó története
Az első mechanikus nyomdagép ötletek csúcspontja volt: a papírok készítése rongyból, fémből és olaj alapú tintából. A nyomtatás alakulása Európában valamikor a 1300-as évek végén és az 1400-as évek elején kezdődött. Az európai fővárosok és Ázsia közötti kereskedelem Európában a feltalálókat újrafelhasználási módszerrel vette fel, eldobott rongyokat használva, ami sokkal olcsóbb, mint a korábban Nyugaton használt borjú.
Az első nyomtatott és kötött könyvek vallási témákkal foglalkoztak. Nagyok, drágaak és nehézek voltak. Ezeket többnyire vallási szertartásokban és családi örökségként használták. Aldus Manutius, egy velencei nyomtató, 1482-ben nyomtatta az első kis hordozható könyvet. A zsebkönyvek hozzáférhetősége és hordozhatósága segített az írástudás terjedésében.
Az egyház kihívása
A megfizethető könyvek nyomtatása nagy nyereséget eredményezett, és hamarosan inspirálta a nyomtatókat, hogy folytassák a zsebkönyv gyakorlatát a világi könyvekkel. Ez az összeg a nyomtatott anyagra való beáramláshoz vezetett az írástudás nagy növekedéséhez. A közönségnek az egyház által nem cenzúrázott nyomtatott anyagokra is ki volt téve. Ezek aggodalomra adtak okot az egyházi vezetés körében, mivel a forgalmazott tudományos eredmények veszélyeztetették a népszerű vallási nézeteket. Ez a konfliktus a vallás és a nyomdagép között csúcspontja volt egy 1517-ben Martin Luther nevű szerzetesnek; a nyomtatott szavakon keresztül el tudta osztani elégedetlenségét a megalapozott egyházzal.
Mérgező tinták
Az ipari nyomtatáshoz használt tinták különböző módon befolyásolják a környezetet. A szellőztető füst a füst, amelyet a tinta a nyomtatás során a légkörbe szabadít fel. Ezek a gőzök belélegezve ártalmasak lehetnek. Más tinták az eldobásuk után problémákat okoznak. Az Egyesült Államok Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Igazgatósága iránymutatásokat ad a munkavállalók biztonságáról a nyomdaiparban, mint például védőkesztyűk és maszkok viselése potenciálisan káros vegyi anyagok kezelése során. A környezetvédelmi szabályozás az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának felel meg, amely a nyomtatáshoz használt vegyi anyagok szennyezési szintjét határozza meg.
Papírgyártási toxinok
A papírgyártáshoz szükséges összetevők lebontásához szükséges vegyszerek füstöket bocsátanak ki. Ezek a gőzök mérgezőek a papírgyárak munkavállalóira. Az "Allergia" című 1996-os tanulmány szerint néhány ilyen vegyi anyag krónikus légzési allergiás tüneteket okozott, amelyek súlyosabb légzési problémákat okozhatnak később az életben.
