Alapvető üzleti stratégiák

Tartalomjegyzék:

Anonim

A vállalkozások több funkcióval, termékcsaláddal vagy szolgáltatásokkal is rendelkezhetnek, de az alapvető üzleti tevékenységre koncentrálás segít az erőforrások és a kulcsfontosságú alkalmazottak koncentrálásában. Legyen szó akár házi süteményekre szakosodott pékségekről, akár egy német autógyártóról, az alapfunkció megértése segíti az üzleti életet optimálisabban és versenyképesebbé teszi.

Meghatározási stratégia

Mielőtt a vállalat az üzleti tevékenységére összpontosíthat, először meg kell határoznia. A meghatározási stratégia alkalmazásakor a cégek minden üzleti egységet erősségei, gyengeségei és szinergiája alapján elemeznek. A szinergiát az üzleti egységek határozzák meg, amelyek valahogy kiegészítik egymást. Az üzleti egységek kiegészítése azt jelenti, hogy a vezetők hasonló elméleteket tudnak összpontosítani és alkalmazni az üzlet minden fázisára, ami az alapvető üzleti stratégia kívánatos eredménye. A menedzserek megvizsgálják a különböző termékeiket és / vagy szolgáltatásaikat, hogy meghatározzák azokat, amelyek kiegészítik egymást a struktúrában, a pozícionálásban, az ügyfélkörben, a gyártási és a tőkeszükségletekben, valamint a bevételi forrásokban.Végül üzleti tevékenységüket a leginkább stratégiai szempontból életképesnek tartják, így az üzleti magvá válnak.

Porter általános stratégiája

A Porter általános stratégiája a pozicionálási stratégia egyik formája, és a vállalatok arra használják fel, hogy eldöntsék, hogyan fogják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól. E stratégia szerint a cég pozícióját a költségelőnyök és a termék-megkülönböztetésük határozza meg. Kiválaszthatnak egy költségvezetési stratégiát, ahol a vállalatok megkülönböztetik magukat versenytársaiktól, ha magasabb vagy alacsonyabb árat állapítanak meg a piacon. Vagy választhatnak egy differenciálási stratégiát, ahol olyan terméket hoznak létre, amely egyediabb, mint a versenytársaik. Végül a cégek fókuszstratégiát használhatnak, ahol erőfeszítéseiket egy rést vagy szegmentált piacra koncentrálják. Ebben a stratégiában az ár kevésbé tényező, mivel a cél a szakosodás.

Alapfejlesztési stratégia

Az alapvető üzleti funkciókra épülő stratégia használata belső vagy külső értéket adhat hozzá. A menedzserek belső elemeket dolgozhatnak ki az üzleti funkciók optimálisabbá tételére. Az olyan stratégiák, mint az elosztórendszerek javítása, az operációs rendszerek megváltoztatása vagy a földrajzi kiterjesztés, költséghatékonyabbá tehetik az üzleti funkciókat. Például egy autógyártó kihasználhatna egy új üzem megnyitását egy költséghatékonyabb városban. Ellenkezőleg, a cég a külső érték hozzáadására összpontosíthatott, ami az ügyfelek által elért érték. Támogató ügyfélszolgálatok vagy frissített termékkomponensek hozzáadásával növelhetik az ügyfél által észlelt értéket, ami versenyelőnyt eredményez. Erre példa lenne ugyanaz az autógyártó, aki új biztonsági funkciót fejlesztene és kínál ügyfeleinek, így innovatív, magasabb értéket képvisel, mint a versenyt.

Bővítési stratégia

A bővítési stratégia középpontjában a partnerségek, a közvetlen külföldi befektetések, a felvásárlások és az egyesülések állnak. Azon cégek, akik nem termékeket vagy szolgáltatásokat keresnek, nem házon belül, külső cégekkel való partnerség révén találják meg őket. Ez olyan kockázatos lehet, mint egy megszerzés, ahol egy nagyobb cég egy kisebb, speciális termékhez kapcsolódó céget vásárol, mint egy autógyártó, aki egy új MP3 lejátszó gyártót vásárol, hogy a technológiáját kizárólag az autóikba foglalja. A partnerségeknek azonban nem kell ilyen kockázatosnak lenniük. A cég úgy is dönthet, hogy együttműködik egy másik márkával, egy másik társasággal, amelyek mindegyike saját termékcsaládot, operatív struktúrát és márkainformációt tart fenn. Például, egy pitegyártónak lehet egy partnersége egy lánc kávé franchise-val, hogy eladja márkájú termékét az üzletekben.

Újradefiniálási stratégia

Normális, hogy miután egy vállalkozás meghatározta az alaptevékenységét, az idő múlásával felülvizsgálja és racionalizálja. Végtére is, a gazdaságok és a piacok új lehetőségként és fenyegetettségi felületként változnak. Egy érett vállalat úgy dönthet, hogy új vállalati növekedés elérése érdekében bővíteni kell az alaptevékenységét. Másrészről, a piaccsökkenés visszafordíthatja tevékenységét az alapvető (és szegmentáltabb) üzleti funkciókhoz. Az újradefiniálási stratégia figyelembe veszi, hogy egy vállalkozás magja nem statikus dolog, és azt mindig az időnek megfelelően kell megváltoztatni. Az alaptevékenység erősségeinek és gyengeségeinek folyamatos figyelemmel kísérése segíthet a vezetőknek a lehetőségekben és a fenyegetések elleni küzdelemben.