A fogyasztói preferenciák és az élelmiszerek érzékelésének feltárása létfontosságú az élelmiszergyártók, a kiskereskedők és a marketing szakemberek számára. Egy élelmiszeripari cégnél az érzékszervi tudósok nemcsak a fogyasztók és a miért, hanem a fogyasztók közötti különbség megállapítására is törekednek, ha egy gyártó megváltoztatja vagy helyettesíti egy vagy több összetevőt. A háromszög tesztelése olyan kutatási lehetőség, amelynek előnyei jó kutatási eszközt és hátrányokat okoznak, amelyek megnehezítik a használatát.
Háromszög tesztelési célok
A háromszög tesztelése megkülönböztető módszer, amely különbségi és érzékenységi teszteket használ. A különbségvizsgálatok mérőként szolgálnak a két termék közötti különbségek meghatározásához. Az érzékenységvizsgálat meghatározza, hogy a gyártási folyamat vagy a termék összetevőinek megváltoztatása jelentősen megváltoztatja-e az élelmiszerterméket. Például a költségvetési korlátok miatt az élelmiszergyártó fontolóra veheti a drágább összetevők olcsóbb termékek helyettesítését. Ha egynél több helyettesítési lehetőség létezik, a háromszög tesztelés segít meghatározni, hogy melyik opció van a legközelebb az eredetihez.
Előnyök és előnyök
A háromszög tesztelése egyszerű beállítást és tervezést tesz lehetővé, így a nagy és kisvállalkozások számára is egyszerű és költséghatékony. Mindössze három-hat mintavételre van szükség, amelyek mindegyike két változatlan termékből és egy megváltozott termékből áll. Mivel nincs különbség háromszög teszt esetén helyes vagy rossz válasz, az elemzés egy egyszerű százalék kiszámítását foglalja magában. Például a panelisták 60 százaléka nem tudott észrevenni a változatlan és megváltozott termékek változását. Az érzékenységi teszt elemzése chi-négyzeteloszlást használ annak megállapítására, hogy a helyes válaszok - a panelisták nem tudják megmondani, hogy melyik termék más - az előre meghatározott referenciaérték felett vagy alatt vannak. A chi-négyzet eloszlás egy komplex statisztikai valószínűség-számítás, amelyben az eredményeket összegezzük és négyzetbe hozzuk. A legjobb, ha egy érzékszervi tudós befejezi.
Főbb hátrányok
Számos előnye ellenére a háromszög tesztek hajlamosak torzításokra, hibákra és hatásokra, amelyek pontatlan eredményeket hozhatnak. A leggyakoribb hátrányok, amelyek elsősorban a vizsgálati környezetre összpontosítanak, magukban foglalják a pozicionális torzításokat, az inger-hibákat és a javaslathatást. Például egy egyenes vonalban futó mintakijelzési sor olyan pozicionális torzítást eredményezhet, amelyben a panelisták leginkább furcsaként választják a középső mintát. Azok a minták, amelyekben az elemek nem azonosak, az ingerlési hibát okozhatnak, amikor a panelisták feltételezhetik, hogy egy olyan elem, amely még kissé eltérőnek tűnik, a helyes válasz. A javaslathatás akkor következik be, amikor a panelisták véleményt nyilvánítanak, vagy reakciójukat demonstrálják.
Semlegesítő hátrányok
Az egyszerű lépések segítenek minimalizálni a háromszög tesztelésben rejlő hátrányokat és javítani az eredmények pontosságát. Például a minták háromszögben való megjelenítése, nem pedig egy egyenes vonal, kizárja a középső mintát. Nagy figyelmet fordítva annak biztosítására, hogy az elemek azonosak legyenek, kiküszöböli a látható különbségeket, amelyek serkentik a panelistákat, hogy csak egy elemet válasszanak. Elkülönítve a panelistákat, így nem látják vagy nem beszélnek egymással, kiküszöböli az esélyt, hogy a panelisták befolyásolják egymást. Ezenkívül fontos, hogy a vizsgálati monitor csak a teszt befejezéséhez szükséges utasításokat adja meg, mivel a túl sok tények vagy tanácsok miatt a panelisták elvárások alapján ítélhetnek meg.
