A szervezeti elmélet egy sor elképzelés és tanulmány arról, hogy az emberek hogyan csoportosulnak egymással. A szervezeti elmélet alapvető megértése kulcsfontosságú, ha üzleti tevékenységet folytat, mert valószínűleg alkalmazottai lesznek. Fontos megérteni, hogy hogyan működnek egymás körül, hogyan működnek együtt veletek, mi motiválja őket, és milyen ösztönzőket kell biztosítani. A szervezeti elmélet megértése az első lépés az alkalmazottak és magad megértése felé.
Kisméretű gyártás
Azok a szervezetek, amelyek kis mennyiségű nagy értékű terméket vagy szolgáltatást hoznak létre (például számítógépes programok, jogi tanácsadás vagy szövegírás), inkább inkább a terméket előállító emberekre koncentrálnak, és kevésbé a termékre. Ez azért van, mert minden egyes személy nagyobb értéket képvisel ezekben a helyzetekben; a kiscsoportos vállalatok többet tehetnek kevesebbet. Kisebb személyzetük, kevesebb menedzserük és magasabb szintű szakirányuk van.
Nagy mennyiségű gyártás
Egyes vállalatok nagy mennyiségű terméket és szolgáltatást hoznak létre. Ahelyett, hogy kis mennyiségű terméket értékesítene egy nagy összegű pénzért, az ellenkezőjét teszi (a költséghez viszonyítva). Ezek a vállalatok a szervezet más elvét követik. Ezeknek a vállalatoknak az alacsonyabb szintjei nagy mennyiségű, kevésbé képzett emberrel rendelkeznek, akik kevesebbet fizetnek, és több vezetőt.
Klasszikus elmélet
A klasszikus elmélet szorosan kapcsolódik a nagy tételgyártáshoz, és valóban a 20. század elején jött létre, amikor a legtöbb szervezet gyártó cég volt. Tudományos módszert követ: a termelésben részt vevő minden tényező vizsgálata, egyenként beállítva, és annak értékelése, hogy növeli vagy csökkenti-e a termelékenységet. A klasszikus elmélet rendkívül hatékony papíron, mivel csökkenti az embereket a gazdasági szereplők felé; feltételezi, hogy teljesítményük közvetlenül kapcsolódik ahhoz, hogy mennyi pénzt készítenek, amikor a valóság az, hogy az emberek sokkal összetettebbek. A klasszikus szervezeti elmélet azonban fontos, mert olyan keretet alkot, amelyre más elméletek építhetők.
Neoklasszikus elmélet
A klasszicista elmélet modernebb, sokoldalúbb szervezeti elmélet. Elismeri azt a tényt, hogy a munkavállalók gyakran irracionálisan viselkednek, reagálva a nem gazdasági ösztönzőkre, például a megnövekedett világításra vagy a munka és a késztermék közötti kapcsolat jobb érzésére.
Centralizáció vs decentralizáció
A központosított szervezetek alapvetően bürokráciák. Mindenkinek jelentést kell tennie egy felsőbbrendűnek, mielőtt döntéseket hoz, és minden végül a főhivatal vezeti. A decentralizált szervezet viszont olyan, amely lehetővé teszi a vezetők számára, hogy saját döntéseket hozzanak, és inkább az eredményekre összpontosítanak, mint a kőbeépítés folyamatára. Mindkettő az adott szervezet igényeitől és kultúrájától függően működik, ezért fontos megérteni mindkettő előnyeit és hátrányait.
