Az anyavállalat a saját tőkemódszerét használja fel annak érdekében, hogy az egyéb társaságokból származó nyereséget tartalmazza az eredménykimutatásban. Az anyavállalatnak az állomány több mint 20 százalékának kell lennie, és jelentős befolyást kell gyakorolnia a módszer alkalmazására. Ennek a számviteli módnak a használata előnyei és hátrányai. Például a tőkemódszer lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy elrejtsék a számokat a nyilvánosságtól, és pontosabb haszonkulcsot mutat. Ezzel szemben ezt a módszert nehéz megérteni, és az osztalékok nem szerepelnek nyereségként.
Pontos számvitel
A tőke módszer első előnye, hogy az anyavállalatnak pontosabb jövedelmi egyenleget biztosít. Az összes forrásból származó befektetési bevételt, nem csak az anyavállalatot mutatja be. Az anyavállalatok és a leányvállalatok nem osztják meg az egyeztetett nyilatkozatokat, így ez a számviteli módszer összeadja a számokat. Ez megerõsítheti a vállalat számát, hogy magasabb nyereséget mutasson, majd az anyavállalat számából egyedül.
Számok elrejtése
A második előny az, hogy az anyavállalat a tőkemódszer használatával elrejtheti a kedvezőtlen számokat a befektetőktől. Ha egy anyavállalatnak alacsony a nyeresége szám, akkor a számok hozzáadását a leányvállalataiból a vállalat magasabb nyeresége lehet. Ezek a nagyobb számok arra ösztönözhetik a részvényeseket és a nyilvánosságot, hogy továbbra is fektessenek be az anyavállalatba, és magasabb értékűnek tekintsék. Az anyavállalat nem tudja közzétenni a leányvállalatok számát is, ha ez csökkentené az anyavállalat értékét.
Nehézség
A tőke módszer első hátránya, hogy nehéz használni és megérteni. Ez a módszer sok időt vesz igénybe, hogy a fő társaság és leányvállalatai között számokat szerezzen, összehasonlítson és felülvizsgáljon. Az összes vállalat pénzügyi információinak pontosnak és összehasonlíthatónak kell lenniük ahhoz, hogy hasznos számot érjenek el. Ha a számok egy csoportja ki van kapcsolva, akkor a fő vállalatot nagymértékben értékelni vagy nagymértékben leértékelni lehet.
osztalék
A második hátrány az, hogy a tőkemódszer nem mutatja az osztalékot bevételként, hanem ezeket levonásokként mutatja be. Ebben a számviteli módszerben az osztalék csökkenti a befektetés összegét, és nem kerül kimutatásra osztalékbevételként. Ez azt eredményezi, hogy a befektető saját tőkéje csak a mögöttes nettó eszközök tükrében jelenik meg. Fontos tudni, hogy ebben a számviteli módszerben a leányvállalatból származó osztalékok soha nem kerülnek át a szülői társaságra.
