A vezetők különböző felügyeleti modelleket és elméleteket alkalmaznak a munkacsoportok termelékenységének és hatékonyságának maximalizálása érdekében. Egyetlen elmélet vagy modell sem lényegében jobb, mint egy másik; a készenléti elmélet szerint egy adott munkaerő legjobb kezelési modellje számos helyzetváltozótól függ. A tapasztalt menedzserek megértik a menedzsment számos módszertanát, és tudják, hogyan lehet azonosítani a legmegfelelőbb elméleteket az adott helyzetben.
Y elmélet
A 20. századi író Douglas McGregor által megfogalmazott Y elmélet magában foglalja azt a feltevést, hogy a munkavállalók természetesen szeretnek dolgozni, karrierjükben rejlő elégedettséget találva. Az Y elméletben a felügyelet középpontjában a vezetők és a tanárok szerepe áll. Az elméleti Y vezetők úgy vélik, hogy mindössze annyit kell tennie, hogy kellemes, egészséges, vonzó munkakörnyezetet biztosítsanak, és a munkavállalók belülről nagyon motiváltak legyenek.
Elmélet X
A McGregor által alkotott X elmélet az Y elmélet poláris ellentéte. Az X elmélet feltárja azt a feltevést, hogy az emberek természetüknél fogva nem szeretik a munkát, és csak azért teszik, mert szükségük van rá. Az X elméleti vezetők nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkavállalók motiválására és felügyeletére. A Theory X felügyeletének alapfeltétele, hogy az alkalmazottak lelassuljanak, amikor csak tudnak, és megpróbálnak megszabadulni mindazt, amit tudnak. Ezért a vezető felelőssége, hogy az alkalmazottak produktívak maradjanak és megfeleljenek a vállalati irányelveknek.
Irányítás célok szerint
Peter Drucker, a menedzsment guru a felügyeleti célok (MBO) megközelítését követte. Az MBO mögötti elmélet az, hogy a munkavállalók sokkal motiváltabbak a vállalati célok elérésében, amikor kézben vannak a célok kidolgozásában. Az MBO-keretrendszert alkalmazó vezetők a munkatársakat a lehető legjobban érintő döntésekbe bevonják, nem pedig egyszerűen új feladatokat, politikákat és működési eljárásokat diktálnak felülről lefelé.
Az alkalmazottak értékelése az emberi erőforrás menedzsment egyik aspektusa, amely különösen előnyös az MBO-tól. Amikor egy alkalmazottnak van keze saját teljesítménycéljainak meghatározásában és értékelésében, nagyobb valószínűséggel fogja elérni ezeket a célokat.
Maslow szükségleteinek hierarchiája
Maslow szükségleteinek hierarchiája olyan szervezeti viselkedéselmélet, amely rendkívül fontos a felügyelők számára. Maslow elmondta, hogy mindenkinek öt különböző szintje van a személyes igényeknek, és hogy az igények minden rétegét nem lehet teljesíteni, amíg az előző réteg nem teljesül. A Maslow hierarchiájában az első réteg a fizikai szükségletek, például az élelmiszer és a víz. Az egyik magasabb szint a biztonsági igények, például a biztosítás és a munkahelyi biztonság. Ezután a társadalmi igények, mint például a család és a barátok, az önbecsülés igényei, mint például a méltóság és a hírnév. A szükséglet végső szintje, amely csak akkor érhető el, ha minden mások biztonságban vannak, az önmegvalósítás, amely magában foglalja a személyes eredményeket és az identitást.
A Maslow-val megismert felügyelők megértik, hogy a munkavállalók nem tudnak külső ügyfelekre összpontosítani mindaddig, amíg az igényeik minden szintje meg nem felel. A személyzet minden igényeinek kielégítése lehetővé teszi, hogy ne aggódjanak ügyfelei igényeiről, hanem saját maguktól.
