A Személyiségértékelési leltár olyan pszichológiai teszt, amelyet 18 éves vagy annál idősebb felnőtteknél a rendellenes személyiségjellemzők azonosítására használnak; gyakran használják a klinikai diagnózisok, a pszichológiai állapotok szűrése és kezelése kapcsán. Míg a személyiségértékelési leltár viszonylag megbízható eszköz a felnőttek pszichológiai állapotainak diagnosztizálására és kezelésére, ez nem korlátozott.
tények
A Nova Southeastern Egyetem szerint a személyiségértékelési leltár egy 344 tételes kérdőív, amelyet tipikusan klinikai környezetben adnak be. Az értékelés elemzi és értékeli a beteg személyiségjellemzőit a következő skálákon: Dominancia, Melegség, Negatív benyomás, Pozitív benyomás, Stressz, Szorongás, Szorongásos rendellenességek, Depresszió, Agresszió, Öngyilkossági Ötlet, Ellentmondás, Gyakori, Somatikus Panaszok, Mania, Paranoia, Skizofrénia, határvonal jellemzők, antiszociális tulajdonságok, alkohol és drogproblémák, nem támogatott és kezelési elutasítás. Az értékelés befejezése után a klinikusok meghatározhatják a diagnózist, és a vizsgálati eredmények alapján kidolgozzanak egy kezelési tervet.
Self-jelentés
A Személyiségértékelési leltár olyan formában jelenik meg, amit általában önjelentés-tesztnek neveznek, ami azt jelenti, hogy a betegek saját maguk alapján válaszolnak magukra a kérdésekre. A teszt arra támaszkodik, hogy a beteg becsületes válaszokat adjon a legjobb eredményekhez. A megfelelő válaszok biztosítása érdekében a betegeknek teljes mértékben meg kell érteniük a feltett kérdéseket. Mindezek a tényezők hatással lehetnek a vizsgálat eredményére.
Hiányzó összetevők
A PAI nem azonosít és nem mér minden olyan tulajdonságot és viselkedést, mint például az étkezési rendellenességeket, amelyek a beteg diagnózisa szempontjából relevánsak lehetnek. Míg a PAI értékes információt adhat a páciens egyéni személyiségvonásairól és tendenciáiról, az nem jelenti a beteg egészségének egyetlen mérését. Emellett a személyiségjellemzők különböző klinikai kérdésekre, köztük a fájdalomcsillapításra gyakorolt hatásának kutatása a korai szakaszban van, és számos olyan megoldatlan kérdést tükröz, amelyeket a személyiségértékelési jegyzék nem foglalkozott.
Megoldás
A személyiségértékelések, mint például a PAI, a leginkább hasznosak, ha több további vizsgálattal és analitikai módszerrel párosulnak, beleértve a beteg interjúját és megfigyelését. Az egyik megoldás az, hogy a PAI-t egy tesztelem részeként adminisztrálja, beleértve az olyan értékelési eszközöket, mint a Minnesota Multiphasic Personality Inventory, a Rorschach teszt vagy a Wechsler Adult Intelligence Scale. A PAI-t és hasonló vizsgálatokat az elfogadott, szabványosított önbevallási módszer alkalmazásával kell végrehajtani, a legjobb eredmény elérése érdekében meghatározott iránymutatásokat követve. Alapvető fontosságú, hogy a klinikusok vigyázzanak az angol nyelvű nem anyanyelvűek eredményeinek értelmezésére. Ezenkívül az eredményeket csak egy képzett szakembernek kell értelmeznie, és kezelési tervet kell kidolgoznia.
