A 2008-as gazdasági válságból eredő kiesés nem korlátozódott a bajba jutott lakástulajdonosokra, a jelzáloghitelezőkre és a jelentős pénzügyi intézményekre. A válság tovább terjedt, így az egész nemzetek pénzügyi romlást szenvedtek el. A nemzeti fizetésképtelenség nem egy egyszerű bírósági ügy, és csőd bejelentése. Inkább egy csődbe jutó nemzet hazánkban és külföldön komoly gazdasági következményekkel jár, gyakran külföldi befektetőktől vagy globális intézményektől, például a Nemzetközi Valutaalaptól való mentést igényel.
Meghatározás
A német "Spiegel" újság 2008-ban jelentette be a nemzeti csődök kérdését, miután Izland szigetállama fizetésképtelenné vált. Amikor egy ország már nem fizetheti meg az adóssága kamatát, vagy nem tudja meggyőzni senkit, hogy pénzt adjon neki, akkor csődbe ment. Az ország csődének lehetséges okai közé tartozik a háború vagy a kormány pénzügyi rossz gazdálkodása, az újság jelentette.
Történelem
Egy egész nemzet pénzügyileg fizetésképtelenné váló nem új jelenség. A "Spiegel" egy 2008-as cikkben jelentette be, hogy Németország a 20. században kétszer csődbe ment: egyszer 1923-ban az első világháború után, majd ismét a második világháború után 1945-ben. Azóta az újság jelentette, hogy Oroszország 1998-ban csődbe ment 2008-ban Izland lett az első olyan ország, amely az amerikai lakáspiac összeomlása után keletkezett pénzügyi válság áldozata lett. "Spiegel" arról számolt be, hogy más országok - köztük Ukrajna és Pakisztán - is pénzügyi romokkal szembesülnek.
Hatások
Amikor egy nemzet bankot csődbe kerül, és a hitelei nem teljesülnek, a központi bankok megpróbálhatnak további külföldi befektetőket vonzani az ország kötvényeinek kamatlábának emelésével. A "Spiegel" arról számolt be, hogy Izland központi bankja 2008-ban 18 százalékra emelte elsődleges kamatát, míg Venezuela 20 százalékos kamatot ajánlott a kötvényeinek eladására. Az ilyen nagy kamatemelkedések negatívan befolyásolják maguknak az országoknak a hitelminősítéseit, amelyek szerint a "Spiegel" gyakran azt eredményezi, hogy a hitelezők lemondják a hiteleket, amelyeket az országok már nem fizetnek vissza.
Masszív infláció
Amikor egy ország eléri a csődöt, a tömeges infláció az ország fogyasztói és vállalkozásai számára várható eredmény. A tőzsdei árak gyakran zuhannak a nemzet pénznemének értékével együtt. Ahogy a pénz értéke csökken, a banki futamok eredményeként a pánikolt állampolgárok rohanhatnak a készpénzt a számlájukból. Ez Argentínában történt 2001-ben, miután a kormány befagyasztotta a bankszámlákat, korlátozva az emberek által visszavonható pénzösszeget. "Spiegel" azt mondta, sok kétségbeesett argentin még az ATM-ek előtt is aludt, remélve, hogy visszavonja, milyen készpénzt tudtak.
Figyelem
Bizonyos esetekben a társadalmi és politikai zavargások akkor válhatnak, ha egy nemzet folyik csődbe. Argentínában az ország 2001-es fizetésképtelensége nyomán a dühös lakosok zavartak és lerombolták a szupermarketeket. Izlandon az ország központi bankjának vezetője kénytelen volt lemondani az ország válsága után, ami több ezer izlandiaknak fizetett munkát és megtakarítást eredményezett, a "The Times of London" 2009-es jelentése szerint.
Megelőzés / Solution
A csőd elhárítása vagy a hatások leküzdése érdekében a fizetésképtelenné váló kormányok gyakran külföldre néznek a megmentésre. A legszélesebb körben lévő nemzetek sürgős hiteleket kérnek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az IMF támogatásának kedvezményezettjei Magyarország és Ukrajna. Az IMF támogatása azonban a húrokkal együtt van. Cserébe az IMF segítséget, "Spiegel" számolt be, az ukrán kénytelen volt fagyasztani a szociális kiadások, privatizálni néhány kormányzati szolgáltatások, és növeli a földgázárakat.
Lehetséges
2009-ben Niall Ferguson Harvard történész azt jósolta, hogy egyre több európai nemzet csődbe kerül. Az Egyesült Királyság "The Guardian" újságának jelentésében a Ferguson szerint Írország, Olaszország és Belgium a legnagyobb csődveszélyt jelentette, az Egyesült Államokban is veszélyben van.
