Az üzleti kiadások vagy bevételi kiadásokra, vagy tőkekiadásokra oszthatók. A bevételi ráfordításokat az eredménykimutatásban a ráfordításként kell elszámolni, míg a beruházások a mérlegben eszközként kerülnek elszámolásra, így értékeik értékcsökkenésre vagy amortizálásra kerülnek az eszköz jellegétől függően. A tőkekiadások aktiválásra kerülnek, ami azt jelenti, hogy a mérlegben eszközként szerepelnek, mivel előfordulásaik több időszakban is előnyökkel járnak a vállalkozás számára.
Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által közzétett számviteli szabályok, szabványok és irányelvek. Az IFRS-eket 2001-ben hozták létre, és beépítették a régebbi nemzetközi számviteli standardokat (IAS). A tőkekiadások kapitalizációjával kapcsolatos nemzetközi számviteli standardok közé tartozik az IAS 18 és az IAS 38, amelyek a bevételek elszámolására és az immateriális javakra vonatkoznak.
Tőke és bevételek
A bevételi kiadásokat az eredménykimutatásban költségként kell elszámolni, mivel azok előfordulása egyetlen időszakban nyújt előnyöket, és ezért létezésüket csak egyetlen időszakban kell nyilvántartani. Ezzel szemben a tőkekiadások több időszakban is előnyökkel járnak, és ezt a számlákon kell képviselni. A probléma megoldásának legegyszerűbb módja a tőkekiadások kapitalizálása.
Tőkésítés
A tőkésítés úgy történik, hogy a tőkésített tőkekiadások értékei értékcsökkenésre vagy amortizációra kerülhetnek azokban a több időszakokban, amelyekben hasznosságukat felhasználják. Az értékcsökkenés és amortizáció lényegében ugyanaz az eljárás, kivéve, hogy a célok tárgyi és immateriális jellegükben különböznek. Mindkét esetben a tőkésített eszköz értékei minden időszakban levonásra kerülnek annak a folyamatos hasznosságának, mint az értékcsökkenési ráfordítás, hogy az értékét az üzleti előnyökre fordítsák.
Alap- és immateriális javak
A nagybetűk két formája lehet. A beruházások hozzáadott értéke a már meglévő alapeszközhöz vezetett, mivel a kiadások az alapeszköz hasznosságának növelésére irányultak; példa erre a járműjavítás és az építési fejlesztések. Vagy a beruházások új immateriális eszközként kerülnek elszámolásra, mivel a kiadásokkal nem bővítették a már meglévő eszközt; példa erre a szabadalmak és a kutatási és fejlesztési költségek.
