A Balanced Scorecard egy olyan módszer, amely a vállalati sikerek mérésére szolgál hagyományos számviteli vagy pénzügyi technikák használata nélkül. Ehelyett a megközelítést arra használják, hogy megértsék a vállalat termelékenységét, hatékonyságát és szervezését új típusú mérésekkel. A Harvard Business School professzorai által kifejlesztett megközelítésnek azonban mind pozitív, mind negatív hatása van.
A legfontosabb teljesítménymutatók
A Balanced Scorecard a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat (KPI) használja a cég mérésére. A megközelítés sikere vagy sikertelensége szinte teljesen függ attól, hogy a KPI-k megfelelőek-e. A megfelelőséget a relevancia, az időszerűség, a specifitás és az akcióképesség határozza meg. Ez pozitív és negatív. Egy jó KPI nagyszerű betekintést nyújthat a cégbe, míg a rossz KPI nem tud fényt adni, vagy rossz képet adhat egy cégről.Például egy gyártó cég jó KPI-je a termék meghibásodási aránya, mert a vállalat termékeinek minőségéhez és kivitelezéséhez kapcsolódik. A termékekből származó bevételeknek csak kis hányadát kitevő szolgáltatási vállalkozás termékmeghibásodási aránya nem lenne olyan értékes.
Scorecard tervező
Az eredménymutatót tervező személy jó és rossz okok miatt is fontos az eredményhez. Az egyes vezetők hajlamosak arra, hogy olyan KPI-ket is magukba foglaljanak, amelyek megmutatják, hogy az üzletág a legfontosabb vagy leghatékonyabb része. Például egy mérnöki menedzser a termékek hatékonyságára összpontosíthat, míg az értékesítési vezető az értékesítési mutatókra összpontosít. Ezért számos cég bérel külső tanácsadókat az eredménymutató tervezéséhez, így egy objektív személy értékelheti az általános műveleteket.
Eredmény Fókusz
A kiegyensúlyozott eredménymutató, ha megfelelően használják, a vállalat sikerének egyik fő mutatója lehet. Ezzel szemben a pénzügyi mutatók, mint például a nyereség és a bevétel, elmaradott mutatók, mivel ezek már bekövetkeztek. Például egy értékesítési osztályt értékelő eredménymutató számít a keletkezett vezetések számának, az utólagos hívásoknak, az egyéni találkozóknak és a záró dokumentumoknak. Mindezen számok jelentős növekedése előrejelzi a cég jövőbeli értékesítési növekedését. Ez a kiegyensúlyozott eredménymutató pozitív hatása.
Adatbányászat
Az adatbányászat a kiegyensúlyozott eredménymutató negatív aspektusa, mivel szükség van a vezetőktől viszonylag homályos információk megszerzésére. Úgy érezhetik, hogy aggódnak, és nincs időjük arra, hogy kitöltsék az űrlapokat vagy adatokat minden tettükért. Ez valójában károsíthatja a termelékenységet. Például az értékesítési részleg fenti forgatókönyvében fárasztóvá válik, hogy minden értékesítési folyamatban végrehajtott műveletet naplózzon.
