A gazdasági elméletben, ha az egyik országban a kamatlábak nőnek, akkor az adott ország valuta értéke növekszik. Ha a kamatlábak csökkennek, akkor az értékcsökkenő valutaérték ellenkező hatása lesz. Így egy ország központi bankja növelheti a kamatlábakat annak érdekében, hogy „megvédje” a helyi valutát, mivel az értéket értékbe vesz a külföldi valuták tekintetében.
Feltételezések
Annak érdekében, hogy a hazai kamatlábak változása befolyásolja a hazai valuta értékét, feltételezzük, hogy a gazdaság nyitott, változó árfolyammal rendelkezik, és hogy a beruházások viszonylag kockázatosak.
Nyitott és zárt gazdaságok
A nyílt gazdaság lehetővé teszi az áruk vásárlását és a pénzeszközök átutalását a különböző országok között. A zárt gazdaság viszont korlátozza a külföldi befektetéseket és a nemzetközi kereskedelmet.
Rögzített árfolyam
Egy országnak fix árfolyamrendszere van, ha az ország pénznemének értéke a többi valutához képest csak akkor változik, amikor a döntéshozók a változást hozják. A valuta értéke csökkenthető például annak érdekében, hogy a termékeit külföldön olcsóbbá tegye, és ezáltal növelje exportját. Ez azért van, mert a hazai valuta értékének csökkenése olcsóbbá teszi a külföldi valutákhoz képest.
Lebegő árfolyam
Egy változó árfolyamú országban a pénznem értéke a piaci feltételeknek megfelelően változik. Az iparosodott országok többsége változó kamatozású rendszerrel rendelkezik, miután 1973-ban váltották át az arany standardot, ahol a valuták értéke aranyként lett meghatározva.
Valutaérték és értékcsökkenés
A valuta értéke növekszik, ha megnő a kereslet, és csökken, ha csökken a kereslet. Egy adott országban a megnövekedett kamatlábak növelik a külföldi befektetőket a beruházásokból származó magasabb hozam miatt. Ez a belföldi pénznem iránti kereslet növekedését okozza a befektetések megvásárlásához, ami a valuta értékének növelését eredményezi.
