A legtöbb ország ma nyitott gazdasággal rendelkezik. Termékeiket és szolgáltatásaikat határokon át lehet kereskedni, és a legtöbb iparág magántulajdonban van. A behozatal és az export a GDP nagy részét teszi ki. Ennek eredményeképpen az ügyfelek a nemzeti és a globális márkák széles skálájához férhetnek hozzá.Ha vállalkozó vagy, fontos megérteni a nyitott és zárt gazdaságok közötti különbségeket. Ez segít eldönteni, hogy kinek kell üzleti tevékenységet folytatnia, és hová kell befektetnie a hosszú távú sikerhez.
Mi az a nyitott gazdaság?
Nyílt gazdaságban az emberek szabadon értékesíthetnek árukat és szolgáltatásokat külföldre. Lehetőség van arra is, hogy árukat vásároljanak és üzleti tevékenységet folytassanak a nemzetközi közösségben. Az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Szingapúrban, Svájcban és a legtöbb EU-országban nyitott gazdaság jellemzi az alacsony kereskedelmi korlátokat.
A múltban Új-Zéland, Kanada és Ausztrália protekcionista politikákat vezetett be. Azonban a 80-as és 90-es években kezdtek nyitni, ami a bevételek és a termelékenység növekedéséhez vezetett. Más országokban kis nyitott gazdaság van, ami azt jelenti, hogy nemzetközi kereskedelmet folytatnak, de cselekedeteik elhanyagolható hatással vannak a globális árakra.
Például a Cseh Köztársaság, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Norvégia és Jamaica mind ebbe a kategóriába tartozik. Egy olyan ország, mint Ausztria, túl kicsi ahhoz, hogy befolyásolja a globális gazdaságot, beleértve az árakat, a jövedelmet és a kamatlábakat. Ezért érzékeny a folyamatosan változó globális piaci feltételekre.
Ha egy nagy nyílt gazdaság, mint Németország, recesszióba megy, negatív hatással lesz a világgazdaságra. A recesszió azonban Ausztriában vagy Belgiumban nem valószínű, hogy jelentős hatást gyakorol más országokra.
A nyitottság mértéke országonként változik. A pénzügyi szakértők szerint nincs teljesen nyitott gazdaság. A legtöbb ország monetáris és fiskális politikája, valamint a gazdaságuk védelmét célzó kereskedelmi akadályok. Néhányan még mindig állami tulajdonú iparágak vannak. Mások nem teszik lehetővé a tőke szabad mozgását a határukon.
A zárt gazdaság jellemzői
Nem minden ország hajlandó más országokkal kereskedni árukkal és szolgáltatásokkal. Annak ellenére, hogy ma kevés zárt gazdaság létezik, egyes országok még mindig korlátozzák a források áramlását politikai határaikon. Elméletileg ezek önellátóak és nem a nemzetközi kereskedelemre támaszkodnak.
De mely országokban zárt gazdaság? Jó példa Brazília, amely a világon a legalacsonyabb a GDP-arányos arány. Gazdasága elsősorban a hazai piacon alapul. Kevesebb, mint 20.000 brazil vállalat exportál árut. Ez rendkívül alacsony, figyelembe véve a nagy népességet. Hasonlóképpen Norvégiában hasonló számú exportőr van, de kevesebb lakos.
A Világbank szerint Brazília szoros kapcsolatot tart fenn Kínával, egy másik zárt gazdasággal. Várhatóan Kína egyik leggyorsabban növekvő fontos forrásává válik. Annak ellenére, hogy mindkét ország magas vámtarifákat szab meg bizonyos áruk és szolgáltatások tekintetében, az elmúlt években jelentős előrelépés történt e tekintetben.
Annak ellenére, hogy Kína a világ legnagyobb áru exportőre, a behozatali korlátozása miatt zárt gazdasággal rendelkezik. Továbbá szigorú szabályokat vezet be a technológia határain belüli használatára vonatkozóan. A baromfi és a tojás behozatala teljesen tiltott. A hazai mozikban nem lehet több mint 34 külföldi filmet vezetni évente. Azok a vállalatok, amelyek Kínában üzleti tevékenységet terveznek, magas adók és importárak vonatkoznak.
A kormányok és a tudósok már régóta megvitatták a zárt gazdaság előnyeit és hátrányait. Egyes szakértők szerint ez a fajta gazdaság biztosítja a munkaerő bőségét. Ezen túlmenően ezek a nemzetek önellátóak és nem támaszkodnak a globális gazdaságra. A belső áruk szabályozása is könnyebb.
A zárt gazdaságokkal rendelkező országok gyakran nem rendelkeznek bizonyos áruk előállításához szükséges belső erőforrásokkal. Előfordulhat például, hogy nincs elegendő kőolaj, nyersolaj, szén vagy szem. Mivel a kormány ellenőrzi az árakat, az ügyfelek kénytelenek fizetni azokért az árukért, amelyeket megengedhetnek vagy nem tudnak megfizetni. Ha az érintett ország kedvezőtlen körülményeket tapasztal, mint például az alacsony csapadékmennyiség, népessége éhező lehet. A gazdák elveszítik jövedelmüket, és a növények meghalnának.
A zárt gazdaság egyéb jellemzői közé tartoznak a széles körű kormányzati előírások, az államosított iparágak, a védelmi tarifák és a korlátozott növekedési lehetőségek. Azok a országok, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak, megfosztják a nemzetközi kereskedelem előnyeit, például az új technológiákhoz és az innovatív termékekhez való hozzáférést. Lakóik nem dolgozhatnak külföldön, míg a külföldieknek nincs megfelelő munkájuk a határukon belül.
A mai napig azonban nincs teljesen zárt gazdaság. Ezt a koncepciót elsősorban a makrogazdasági elméletek fejlesztésére használják.
A nyílt gazdaság előnyei
Az együttműködés elősegíti a növekedést. Nyílt gazdaságban az emberek cserélhetnek árukat és szolgáltatásokat, elindíthatják vagy bővíthetik üzleti tevékenységüket a határokon át, és alacsonyabb költségeket élvezhetnek. Az ügyfelek számos olyan termékhez férhetnek hozzá, amelyek esetleg nem állnak rendelkezésre. A rugalmas gazdasági környezet biztosítja az erőforrások optimális elosztását és a fogyasztói szuverenitást.
Ez a fajta gazdaság ösztönzi a hazai termelők közötti versenyt, ami magasabb minőségű termékeket és alacsonyabb árakat jelent. Például egy hazai bútorgyártó versenyez a több száz helyi és globális márkával szemben. Ennek eredményeként a vállalat arra törekszik, hogy versenyképes előnyök elérése érdekében jobb vásárlási élményt vagy kiváló termékeket kínáljon.
A nyitott gazdaság egy másik előnye, hogy magasabb áron értékesíthet exportot, és olcsóbb importot kaphat. Ha két ország egymással kereskedik árukkal és szolgáltatásokkal, mindketten részesülnek az árkülönbségekből. Emellett a tarifák eltávolítása alacsonyabb költségeket eredményez az ügyfelek számára.
A vállalkozói szellem is rendkívül ösztönzött. Azok, akik egy vállalkozást terveznek, szabadon cserélhetnek információt és forrásokat a külföldi vállalatokkal. Ez lehetővé teszi számukra, hogy alacsonyan tartsák a költségeket, és hozzáférjenek a legújabb technológiákhoz, így innovatív termékeket kínálhatnak versenyképes áron. Továbbá a belföldi piacon nem széles körben hozzáférhető árukat szállíthatják.
Az üzleti élet egyszerűsége több munkahelyet teremt. Azokban az iparágakban, ahol a verseny erős, a vállalatok a legmagasabb tehetségek vonzására törekszenek, és magasabb fizetést kínálnak, ami viszont a helyi gazdaságot serkenti. Továbbá a technológia és a know-how-hoz való hozzáférés növeli a termelékenységet és az innovációt a munkahelyen.
Vannak hátrányok?
Látszólagos előnyeik ellenére a nyitott gazdaságok messze nem tökéletesek. Először is, kiszolgáltatottak a külső fenyegetésekre. Az árak ingadozása, a piaci összeomlás és a magas munkanélküliségi ráta egy országban más gazdaságokra is kiterjedhet. Például a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi válságot globális gazdasági visszaesés követte. Az emberek milliói elvesztették munkahelyüket, vagy jelzálogjával a víz alá kerültek.
Nyílt gazdaságban sok vállalkozás megpróbálhatja csökkenteni költségeit és maximalizálni a nyereséget a munkavállalók kizsákmányolásával vagy rossz minőségű termékek és nyersanyagok importálásával. Emellett a nagyvállalatok bizonyos piacokat uralhatnak, monopóliumokat hozhatnak létre és tisztességtelen árakat állapíthatnak meg. A külföldi vállalatok növekvő száma megölheti a helyi vállalkozásokat. Másrészről, egy nagyvállalatnak egy kis közösségben való megérkezése megszüntetheti a szegénységet és növelheti a foglalkoztatási rátákat.
Bár igaz, hogy a nyitott gazdaságoknak vannak hátrányai, növekedést és innovációt hajtanak végre. Az áruk és szolgáltatások széles körű hozzáférhetősége, valamint az üzleti tevékenység és a termelő erőforrások áramlása hozzájárulhat a jóléthez és a fenntartható fejlődéshez.
