A társadalomtudományi felmérés kutatása a viktoriániai Nagy-Britanniában a munkásosztályi életről és a szegénységről szóló információk összegyűjtésének módja. Abban az időben kevés figyelmet szenteltek a megkérdezett különböző felmérési kérdések etikai következményeinek. Ettől az időtől kezdve a felmérési kutatások felhasználásával az emberi tantárgyak használata során a kutató etikai felelősségének gondos figyelembevétele is beletartozik. Ez kulcsfontosságú szempont a felméréskutatásra vonatkozó kérdések írásakor.
Tájékoztatott beleegyezés
Fontos annak biztosítása, hogy az alanyok teljes mértékben megértsék azt a tényt, hogy lehetőségük van a felmérés elhagyására, ha ellenzik a felmérés kérdéseit. Ezt a megértést általában az informált beleegyezési folyamat során hozzák létre. Az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgálati Minisztériuma, „az emberi tárgyak kutatásban való megóvása érdekében, megköveteli, hogy a vizsgálatot végző személy a jogalany vagy az alany jogilag meghatalmazott képviselőjének jogilag hatékonyan tájékozott beleegyezését kapja.” beleértve minden olyan információ nyilvánosságra hozatalát, amelyet a kutatói alanyoknak meg kell tudniuk, hogy tájékozott döntést hozjanak arról, hogy részt vesznek-e a felmérésben. A kutatónak lépéseket kell tennie annak biztosítására, hogy a téma megértse a rendelkezésre bocsátott információt, és gondoskodjon arról, hogy a téma megértse, hogy a felmérésben való részvétel szigorúan önkéntes.
Lehetőség a kérdések elhagyására
Az emberi kutatási alanyoknak bármikor meg kell hagyni a kutatást. Ez magában foglalja azt a képességet is, hogy kihagyja a kifogásolható kérdéseket. A résztvevőknek meg kell engedni, hogy hagyják abba a felmérés megkezdését, vagy ne válaszoljanak bizonyos felmérési kérdésekre, amelyekkel bármilyen okból kényelmetlenül válaszolnak. Online felmérés használatakor a kutatóknak olyan formátumot kell használniuk, amely lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy abbahagyják a kvíz felvételét, vagy átugorják azokat a kérdéseket, amelyeket nem kívánnak megválaszolni.
Névtelenség
Az anonimitás egy másik etikai vonás, amelyet felmérési kérdések létrehozásakor figyelembe kell venni. A felmérési kutatások gyakran tartalmaznak olyan kérdéseket a személyes adatokról, amelyeket az alanyok kényelmetlenül válaszolhatnak anonimitás nélküli ígéret nélkül. Bizonyos esetekben az alanyok nem válaszolhatnak őszintén a kérdésekre, ha úgy érzik, hogy az információ nyilvánosságra kerülhet. Ha az alanyok nem válaszolnak a kérdésekre őszintén, a kapott adatok ferdén lesznek. A kutatási felmérések ügyintézői kötelesek írásban meggyőzni a felmérést, hogy személyes adataik és az érzékeny kérdésekre adott válaszok bizalmasak maradnak. Az online felmérések használata során a kutatók gyakran megkövetelik, hogy a résztvevő egy e-mail címet adjon meg, amikor elkezdi meggyőződni arról, hogy az emberek nem tudják egyszerre többet venni a felmérést. Ilyen helyzetekben a kutatók etikai felelőssége, hogy az összegyűjtött információkat csak az adott célra használják fel. Azt is meg kell tenniük az információkat, hogy megvédjék az információt, így nem lehet semmilyen személyt azonosítani.
Adatgyűjtés
Az adatgyűjtés a felméréskutatás másik aspektusa, amelyet etikai módon kell megközelíteni. A kérdéseket szigorúan kell összeállítani, hogy a kérdések megfelelően értékeljék a kívánt információt. Kerülje el azt, amit a kutatók gyakran kettős vonalként említenek. Például ne kérdezd: „Tetszik a zöldbab és a fekete bab? Ehelyett a kérdést két kérdésre kell felosztani, hogy az összegyűjtött adatok pontosak legyenek.
