A fogadó országba befektető multinacionális vállalatok többféleképpen befolyásolhatják ezeket az országokat. Például a fejlődő országokat általában gyenge, technológiailag visszafogott hazai vállalkozások jellemzik. A multinacionális vállalat visszamenőleges piacra való belépése a befektetési tőke, a fejlett technológia és a szakértői tudás infúzióját eredményezi, ami előnyös lehet a fejlődő ország számára, ha a tudás és a technológia átadódik a helyi lakosságnak. A multinacionális vállalat egyik negatív hatása a fogadó országra az lehet, hogy a helyi cégek kénytelenek lesznek kihagyni az üzletet, mert nem tudnak versenyezni.
Átmeneti gazdaságok
A fejlődő országok fejlődő gazdaságai vonzóak a multinacionális vállalatok számára alacsony munkaerőköltségük, bőséges erőforrásaik és nagy ügyfélkörük miatt. A növekvő fogadó országok megnyitják piacaikat a külföldi befektetések vonzására, amelyeket a vállalatok kínálhatnak. Az átmeneti gazdaságok számára előnyös lehet a szellemi tőke, a pénzügyi források, a legjobb gyakorlatok és a technológia infúziója is, amelyet egyébként nem tudnának elérni.
A közvetlen külföldi befektetések
A külföldi közvetlen befektetések a fogadó országokban segíthetnek a termelékenység, a növekedés és az export javításában, de a multinacionális vállalatok és a fogadó országok közötti kapcsolat az iparágtól és az adott országtól függően változik. Kína például látta a külföldi közvetlen befektetések pozitív előnyeit. 1998-ban Kína az exportáló skálán a 32. helyen állt, de 2004-re az ország a világ harmadik legnagyobb exportőre volt. Ez az exportnövekedés a multinacionális vállalatok külföldi közvetlen befektetéseinek jelentős beáramlása volt ebben az időszakban.
Bér egyenlőtlenség
A multinacionális vállalatok néha magasabb béreket fizetnek a munkavállalóknak, mint a hazai tulajdonban lévő vállalatok. A multinacionális vállalatok általában jobban képzett, magasan képzett munkavállalókat bérelnek, akiknek a személyzetüket jobban fizetik, miközben továbbra is részesülnek az alacsonyabb munkaerőköltségekből, de ez az iparágban jelentősen változik. Egyes tudósok megállapították, hogy a tengerentúli multinacionális cégek szakképzett munkaerő iránti igénye a munkaerő iránti kereslet hazai és külföldön történő eltolódásához vezetett. Ez viszont egyenlőtlenséghez vezetett a képzett és szakképzetlen munkavállalók jövedelmében, ami a fogadó országban a bérkülönbséget eredményezte, és csökkentette a hazájában szükséges munkahelyek számát.
Összeférhetetlenség
A nyereség az a motiváló erő, amely a multinacionális vállalatokat vezeti, amelyek szintén nagyobb piaci részesedéseket foglalnak magukban és hosszú távú versenyképességet biztosítanak a fogadó országokban. E vállalatok és a fogadó társadalmak közötti összeférhetetlenség számos kérdésben felmerül, beleértve a szellemi tulajdonjogokat, a környezetet vagy az emberi jogokat érintő operatív döntéseket, valamint a nyereség hazaszállítását. Míg a multinacionális vállalatok döntéseit a gazdaságra alapozzák, számos fogadó ország azt szeretné, hogy ezek a döntések szinkronban legyenek az ország társadalmi és politikai szükségleteivel.
