A rangsor skálája egy felmérési kérdés eszköz, amely az emberek preferenciáit méri, és felkéri őket, hogy nézzék meg a nézeteiket a kapcsolódó elemek listáján. Ezeknek a skáláknak a használata segíthet abban, hogy az üzleti vállalkozás meghatározza, hogy mi a fontos és mi nem számít külső vagy belső érdekeltek számára. Az ügyfél elégedettségének értékelésére vagy például a munkavállalók motiválásának módjaira például a rangsoros skálán szereplő kérdéseket használhatja. A rangsorok hasznos információforrást jelenthetnek, de vannak hátrányaik.
Helyezés skála áttekintése
A vállalkozások jellemzően rangsoroló mérlegeket használnak, ha egy tételcsoportban kívánnak preferenciákat vagy fontossági szinteket megállapítani. Például, egy válaszadó, aki öt tételből álló skálát tölt be, minden egyes számhoz 1-től 5-ig rendel. Jellemzően az 1-es szám a válaszadó számára legfontosabb elemre megy; az 5. szám a legkevésbé fontos. Bizonyos esetekben a mérlegek nem kényszerítik a válaszadókat arra, hogy rangsorolják az összes elemet, kérve őket, hogy válasszák ki az első három közül az öt közül. Az online felmérések elháríthatják a számok megadásának szükségességét, lehetővé téve a válaszadók számára, hogy a tételeket sorba rendezzék.
A rangsorok előnyei
A rangsoroló mérlegek betekintést nyújtanak a válaszadóknak. Minden elemre adott válasz egyéni értékkel bír, így az eredményeket könnyen átlagolhatja és számszerűsítheti. Ez értékes üzleti eszköz lehet, mivel statisztikai bontást biztosít a közönség preferenciáira, amit tudnia kell. Ha üzleti döntéseket hoz, és különböző lehetőségek közül választhat, a rangsorban szereplő adatok világosabb betekintést nyújthatnak a közönségnek a számukra fontos szempontok alapján történő kielégítésére.
A rangsorok hátrányai
A rangsorok nem tudják megmondani, hogy miért fontos vagy nem fontos a válaszadók számára. Ellenkezőleg egymással szemben, hanem egyénileg foglalkoznak, és nem adhatnak teljesen pontos eredményeket. A válaszadók nem tudnak két tételre ugyanazt a minősítést megadni, még akkor is, ha azok ugyanolyan fontosak számukra. Nincs mód annak mérésére, hogy mennyi távolság van az egyes minősítések fontossági szintjei között, bár ez változó lehet. A felmérés eredményei "megrendelési torzítás" szenvedhetnek, ahol a válaszadók az első tételcsoportot pozitívabban rangsorolják, mint a későbbieket. Ez akkor is problémát jelenthet, ha a válaszadókat arra kéri, hogy egyszerre túl sok elemet rangsoroljanak, mert elveszíthetik a hangsúlyt.
A minősítés alternatívájaként történő használata
A minősítési skála a leggyakoribb alternatíva a rangsorban. Információkat gyűjtenek a válaszadók preferenciáiról és véleményeiről, de a tervük kissé eltérő. Ez az opció arra kéri a válaszadókat, hogy egy skálát használjanak az elemek egyénileg történő értékelésére, nem pedig egy csoporton belüli rangsorolására. Például egy Likert-skála nyilatkozatot tehet, és felkérheti a válaszadókat, hogy 1-től 5-ig minősítsék egyetértésüket. Ez az opció lehetővé teszi, hogy a válaszadók egynél több elemet adjanak meg, ha akarják.
