Annak érdekében, hogy többet tudjunk meg arról, hogy miként vezet a fogyasztók, és hogyan befolyásolják a választásaikat, a kutatók számos megközelítést dolgoztak ki munkájukhoz. Lars Perner professzor szerint a dél-kaliforniai egyetemen egy fogyasztói pszichológus, a fogyasztói magatartás perspektívái segítenek a marketing stratégiák, a közrend, a társadalmi marketing és a jobb fogyasztó megértésének megértésében. Nem mindenki egyetért ezzel a viselkedési perspektívák közös használatával. Vannak olyan akadémiai és kulturális következmények, amelyek a kritikusokra vonatkoznak.
Individualista perspektíva
A fogyasztói magatartás tanulmányok elsődleges megközelítése magában foglalja az egyének vagy egyének egyéni csoportjainak választását. Julia Bristol, a Michigani Egyetem 1985-ös tanulmánya szerint, bár ez a tudás széles körben fejlődik egy szemszögből, lényegében az egyetlen perspektivikus fogyasztói viselkedéskutató kutatás. A személyes és csoportos választások pszichológiai és szociológiai elméleteinek javára a külső társadalmi és körülményes tényezők teljesen elhanyagolhatók.
Kulturális elfogultság
A jelenlegi fogyasztói magatartás kutatási perspektívák judeo-keresztény kulturális keretrendszer keretei között alakulnak ki. Az amerikai és a nyugati országok a fogyasztói magatartás kutatásának és a kapcsolódó perspektívák nagy részét fejlesztették és irányították, és ezért ezeket a megközelítéseikben hordozzák. Bár az elfogultságok talán nem szándékosak, a magától a munkától sem lehet elválasztani őket. Ez a leggyakoribb a fogyasztói magatartás előfeltétele az egyéni választás függvényében.
Tanulási perspektívák
Az egyik fogyasztói magatartás szempontjából az az elképzelés, hogy az emberek bizonyos tanulási és döntési módokon működnek. Ezen elvek alkalmazásával az elméleti szakemberek úgy vélik, hogy megjósolhatják a fogyasztói döntéseket, mivel megváltoztatják külső és helyzetváltozóikat, például a környezetet, az opciókat vagy akár a napszakot. Ezek a perspektívák a tanulás magatartási elméleteire, a családi életciklusra, a szerepelméletekre és a referenciacsoport-elméletre támaszkodnak. Ez a megközelítés azonban csökkenti a fogyasztói magatartást a megfelelő változók vadászatában, mert feltételezi, hogy az emberi döntések nagyon meghatározott elvek alapján készülnek. A tanulmányok nem mindig erősítik meg e perspektíva érvényességét.
Nem szekvenciális megközelítések
Néhány fogyasztói magatartás-kutató a munkájukat úgy szemléli, hogy a fogyasztói magatartás véletlen, és nem szekvenciális gondolkodási folyamatokból származik, amelyek nem olyan könnyen előre jelezhetők. Valójában egyes elméleti szakemberek úgy vélik, hogy a viselkedés a fogyasztói döntésekből eredhet, nem pedig a főbb feltételezésekből, hogy a döntések a fogyasztói magatartásból származnak. Ez az elmélet azonban nehézségekbe ütközik, mert nagyon nehéz olyan tudományos kutatást készíteni, amely megfelelően támogatja. Ennek eredményeképpen gyakran nem az akadémikusok és a marketingstratégiák levezetésére törekvők nem törekednek.
