A "globalizáció" olyan kifejezés, amely a nemzetek kereskedelem és kommunikáció révén való növekvő összekapcsolódását írja le. A globalizáció a világpiacon és a vállalati fejlődés kulcsfontosságú dinamikájává vált a kommunikáció és a szállítás világszerte történő könnyebb hozzáférése révén. Mind pozitív, mind negatív hatással van a társadalmi, politikai és gazdasági értelemben, valamint a környezetre is, ami összetett kérdés, számos tényezővel. A globalizáció negatív környezeti hatásainak mérséklése továbbra is fontos kérdés lesz a globalizáció növekedésével, hogy megőrizhessük a növekvő globális közösség pozitív hatásait anélkül, hogy indokolatlanul károsítanánk a környezetet.
Az összetétel hatása
A kereskedelem liberalizációja, a korlátozások, a tarifák és a szabad kereskedelem egyéb akadályainak csökkentése hatással van az országok iparági összetételére, amely pozitív vagy negatív környezeti hatással járhat. Ha a liberalizáció az ország ipari vagy gyártási szegmensének növekedését eredményezi, az eredmény nagyobb szennyezést és nagyobb terhet jelenthet az ország természeti erőforrásaira. Másrészről, ha a kereskedelem liberalizációja csökkenti a nehézipar koncentrációját és növekszik a növekedés a szolgáltatási szektorban, akkor ez az ország esetében is ellentétes lehet. Ahogy a vállalatok bővülnek, fontos figyelembe venni az általános üzleti és terjeszkedési terveket annak biztosítása érdekében, hogy azok tisztességesek, etikusak legyenek, és hozzájáruljanak az emberek és a környezet általános jólétéhez, nem pedig levonni belőle.
Olcsóbb fogyasztási cikkek
Míg az alacsonyabb árakat, nagyobb választékot és jobb fogyasztói szolgáltatást eredményező nagyobb versenyt gyakran a globalizáció pozitív hatásaként említenek, hátránya van. A több háztartás hozzáférhetővé teszi a megfizethető fogyasztási cikkeket, a több gyártás és a természeti erőforrások intenzívebb felhasználása feszültséget okoz a környezetre a szennyezés és az erőforrások kimerülése formájában. A fogyasztási cikkek előállítása, szállítása és felhasználása több hulladékot, szennyezést és üzemanyag-felhasználást eredményez. Bár ez a környezet elhasználódása szívverés, az olcsóbb árukat gyakran részben kényszermunkával vagy emberkereskedelemmel is előállítják. Kevesebb, mint ideális környezet a környezet és az emberek számára olyan légkört teremt, ahol fontos a globalizációs törekvések etikájának és integritásának figyelembe vétele.
Alacsonyabb környezetvédelmi előírások
Mivel az országok versenyeznek a globális kereskedelmi lehetőségekért, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az alacsonyabb árakra. A megfelelő szabályozási felügyelet nélküli világrészekben a piszkos iparágak és gyakorlatok nyereséget nyerhetnek a nyereséghez szükséges erőforrások kiaknázásával, ami intenzív környezeti károsodást eredményez. Ez azt is jelenti, hogy a szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal rendelkező országok viszonylag hátrányos helyzetűek a szigorú felügyelet nélküli országokkal szemben, esetleg az országok számára, hogy enyhítsék saját környezetvédelmi szabályaikat, hogy csökkentsék az iparágak megfelelőségi költségeit. A világ legszegényebb országai közül a leginkább nyugodt környezetvédelmi előírások vannak, amelyek az iparágak számára olyan kizsákmányolásnak vannak kitéve, amelyek olcsó helyeket keresnek az áruk előállítására, anélkül, hogy a gazdagabb országokban szükség lenne a környezettudatos termelési gyakorlatokra.
Az erőforrások túlzott kihasználása
A globális kereslet kielégítésére irányuló verseny a természeti erőforrások túlzott kiaknázásához vezethet. A termékek exportálásának nagyobb lehetőségével számos ország erőforrásait a termelés maximalizálására korlátozza. A betakarítás fenntartható gyakorlata nélkül az erőforrások kihasználhatóak anélkül, hogy visszatérnének. Az erdőirtás és a túlhalászás a világon a kereskedelem liberalizációja által súlyosbított problémák példái. Az afrikai kontinens gazdag természeti erőforrásokkal és értékes árucikkekkel gazdag, de ezeknek az erőforrásoknak a túlzott kiaknázása más társadalmi viszonyok jelenlétében olyan légkört teremt, ahol a környezet károsodik, és az afrikai emberek soha nem látják saját gazdag erőforrásaikat.
