A devizaárfolyamokat mindennap meghatározzák a nagy globális devizapiacokon. A fő pénznem bármelyikének nincs fix értéke - minden valutaértéket egy másik valutához viszonyítva írnak le. A kamatlábak és az egyéb hazai monetáris politikák, valamint a devizaárfolyamok viszonya összetett, de lényegében a kínálat és a kereslet kérdése.
A kamatlábak befolyásolják a kötvények hozamát. Mivel például az Egyesült Államok kincstári kötvényeit csak USA dollárban lehet megvásárolni, az Egyesült Államokban a magas kamatláb a dollár iránti keresletet eredményezi. Az alacsony kamatláb a többi nagyobb gazdasághoz képest csökkenti a dollár iránti keresletet, mivel a befektetők magasabb hozamú befektetések felé mozdulnak el. Legalábbis ez a normál gazdasági növekedési időszakokban igaz. A kapcsolat azonban kicsit fordítottabbá válik, amikor a befektetők nagyon kockázatosak. A hitelcsökkenés vagy a recesszió időszakában a pénz a biztonságosabb eszközökbe kerül, és csökkenti a kamatlábakat. A kötvények alacsony hozama tehát a relatív biztonság és az alacsony hitelkockázat iránti kereslet tükröződése, nem pedig elrettentő jellegű. 2008 nyarán például az Egyesült Államok dollárja az euróval szemben is értéket ért el, még akkor is, ha az Egyesült Államokban a kamatlábak lényegesen alacsonyabbak voltak, mivel az Egyesült Államokban a kincstári késedelem valószínűsége kisebb volt, mint Európában. A szövetségi kincstári rendszer hiánya miatt a banki kudarcra adott válaszok országspecifikusak lennének, így Európában a bankközi hitelkamatok riasztóan magas szinten maradnának.
A kamatlábak gazdasági hatásokkal is járhatnak, amelyek befolyásolják a devizaárfolyamot. A kereslet és a kínálat elképzelését követve a spekulánsok kedveznek a bővülő gazdaságok pénznemének, ami egy virtuális felértékelődési ciklust hoz létre. A gazdaság, amelynek GDP-je gyorsabban emelkedik, mint a monetáris bázis, alapértelmezés szerint növeli pénznemének értékét, és ez valószínűleg a devizaárfolyamokban is tükröződik.
A kamatok befolyásolhatják a külföldi országokat is. Japán például a világ többi részénél jóval alacsonyabb kamatlábat határoz meg. Az eredmény egy olyan kereskedelem volt, ahol spanyolok spanyol bankoktól kölcsönzöttek, és a jen-t más magasabb hozamú pénznemre alakították át, ami növelte a relatív értéket a folyamatban. Sajnos ez a hatás a globális megtakarítások egyik legfőbb oka volt, amely 2008-ban elindította a hatalmas globális banki kudarcokat.
