Az iparági irányítás az ipari kapcsolatok területén a két kulcsszereplő. Az ipari kapcsolatok leírják a vezetés (gyakran a felső szintű vezetés) és a munkavállalói szervezetek (például a szakszervezetek) közötti kapcsolatot.
Magas szintű vezetés
A felső szintű vezetésnek kommunikálnia kell és tárgyalnia kell a munkavállalói szervezetekkel a sztrájkok, a törvények és a tiltakozások elkerülése érdekében. Ez a menedzsment szintje a munkavállalói szervezetekkel széles körben kölcsönhatásban áll, szemben az alacsonyabb menedzsment szintekkel, amelyek többnyire az emberi erőforrásokra támaszkodnak a munkavállalói interakciók elvégzésére.
Alacsony szintű menedzsment
Az alacsony szintű (vagy helyi) menedzsment egyéni alapon (gyakran humánerőforrás-részlegen keresztül) kölcsönhatásban áll az alkalmazottakkal. A menedzsment minden szintje részt vesz az ipari kapcsolatokban, de az alacsony szintű menedzsmentnek kevés vagy semmi köze van a nagyképű döntésekhez (munkavállalói kompenzáció és juttatási változtatások).
Irányítási célok az ipari kapcsolatokban
Az ipari kapcsolatokkal kapcsolatos tárgyalások során a vezetés képviseli a vállalat (és adott esetben a részvényesek) érdekeit. A menedzsmentnek együtt kell dolgoznia a munkavállalókkal, hogy olyan kompenzációs csomagokat és politikákat dolgozzon ki, amelyek mindkét fél számára elfogadhatók.
Az ipari kapcsolatok kezelésének problémái
Amikor a vezetőség és az alkalmazottak közötti kapcsolat meggyőző, a vezetés kénytelen lesz válságkezelési terv kidolgozására. Ha egy munkavállalói szervezet nagyszabású sztrájkot vagy tiltakozást kezdeményez, a menedzsmentnek gyorsan kell cselekednie (vagy be kell adnia a munkavállalói igényeket, vagy alternatív megoldást kell találnia), hogy elkerülje a nyereségveszteséget.
A vezetés részvétele az ipari kapcsolatokban
Történelmileg a vezetést az alkalmazottak és szervezeteik ellensége képezi. Bár ez a sztereotípia nem teljesen igaz, a média gyakran ábrázolja a vezetést, mint a két szervezet „rosszfiúját” (a szakszervezetek általában a „kisfiú” hősének). Ez a negatív média figyelem (és a történelmi sztereotípia) rendkívül káros közönségkapcsolatokhoz vezethet, ami végül megzavarhatja az egész iparágat.
