Ahogy a kínálati és keresleti törvények is befolyásolják a fogyasztók által az árukért és szolgáltatásokért fizetendő árakat, a munkaerőpiacra is hatással vannak. A munkaerőpiac közvetlenül a fogyasztási cikkekkel való foglalkozás helyett a munkavállalók és a vállalatok közötti kapcsolatot jelenti a piacon. A vállalatok lényegében a vásárlók és az egyének biztosítják a munkaerőt vagy az ellátást. Mindazonáltal mindkettő bérezőként működik; a vállalatoknak meg kell venniük és fizetniük kell a piaci igényeket, és a munkavállalóknak el kell fogadniuk ezeket a béreket a nyújtott munkáért.
Munkaerő-kereslet
A vállalatoknak munkavállalókra van szükségük ahhoz, hogy termékeket állítsanak elő a fogyasztók számára. A cég által igényelt munkaerő több tényezőtől függ, beleértve a munkaerőköltségeket - a piaci bérek mértéke alapján - és a munkaerő mennyiségi igényeit. A nyereség maximalizálása érdekében a cégek ideális esetben több munkavállalót szeretnének bérelni alacsonyabb béreken. Ez lefelé irányuló lejtésű keresleti görbét hoz létre, mivel a munkaerő-bérek arányával kapcsolatos. Mivel a cégek több munkaerőt vásárolnak, csökken a bérek aránya. Amikor a vállalatok kevesebb munkavállalót igényelnek és bérelnek, a bérek emelkednek.
Munkaerő-ellátás
Az egyéni munkavállalók a piacon alkotják a munkaerő-kínálatot úgy, hogy eldönthetik, hogy mennyire hajlandóak a szolgáltatást nyújtani a meghatározott bérekkel rendelkező cégeknek. Amikor a munkavállalók magasabb béreket várnak, a munkaerő-kínálat növekszik. A munkaerő-kínálat csökken, ha a bérek alacsonyak. Mint ilyen, az ellátási görbe felfelé lejtős vonal, bár az egyes munkavállalók esetében a vonal eltérő lehet. Más szóval, minden embernek különböző lehetőségei vannak, és döntéseket hozhatnak arról, hogyan töltsék el az idejüket.
Egyensúlyi
A tökéletesen versenyképes munkaerőpiac egyensúlya akkor fordul elő, amikor a munkaerő-kínálat megegyezik a munkaerő-keresletkel. Egy grafikonon az egyensúly látható a két görbe metszéspontjaként. A "teljes foglalkoztatásnak" nevezve ezt a kereszteződést feltételezi, hogy minden dolgozónak van munkája. Az egyensúlyi változások munkaerő-felesleget vagy munkaerőhiányt eredményeznek. A piaci béremelkedés növekedésekor a munkaerő elméleti kereslete csökken, és munkaerő-felesleg (több munkaerő) jelentkezik. Mivel a piaci bérek az egyensúlyi ráta alá csökkennek, a munkaerő iránti kereslet nagyobb, mint a kínálat, ami a munkavállalók hiányát eredményezi.
Piaci erők
Számos különböző erő befolyásolhatja mind a munkaerő iránti keresletet, mind a munkaerő-kínálatot, ami befolyásolja a béreket, a foglalkoztatási szinteket és így az egyensúlyt. Például a vállalatok munkaerő iránti keresletének változásai a fogyasztói termékek iránti keresletből vagy a munkaerőköltségeket befolyásoló kormányzati szabályozás változásából eredhetnek. A munkaerő-kínálat változásai a lakosságtól származhatnak, mint például a munkaerő méretét növelő növekedés vagy a munkavállalók korösszetételének megváltozása, mint például az idősebb vagy fiatalabb munkavállalók. A munkaerő-kínálat változhat a munkavállalók munkaerő-piaci preferenciái és attitűdjei miatt is.
