Háromféle vállalati irányítási mechanizmus

Tartalomjegyzék:

Anonim

A vállalatirányítás az a politika és eljárás, amelyet a vállalat a belső és külső üzleti érdekeltek érdekeinek ellenőrzésére és védelmére hajt végre. Gyakran képviseli a szakpolitikák és iránymutatások kereteit a vállalkozás minden egyes személyéhez. A nagyobb szervezetek gyakran méretük és összetettségük miatt vállalati irányítási mechanizmusokat használnak üzleti tevékenységük kezelésére. A vállalati irányítási mechanizmusok elsődleges felhasználói a közvállalkozások is.

Igazgatótanács

Az igazgatótanács védi a társaság részvényeseinek érdekeit. A részvényesek az igazgatóságot használják a szakadékok és a cégtulajdonosok, igazgatók és vezetők közötti szakadék áthidalására. A testület gyakran felelős a vállalatirányítás felülvizsgálatáért és azok eltávolításáért, akik nem javítják a vállalat általános pénzügyi teljesítményét. A részvényesek gyakran választanak egyéni igazgatósági tagokat a társaság éves közgyűlésén vagy konferenciáján. A nagy magánszervezetek igazgatóságot használhatnak, de a részvényesek távollétében gyakorolt ​​hatásuk csökkenhet.

Az ellenőrzések

Az auditok a vállalat üzleti és pénzügyi műveleteinek független felülvizsgálata. Ezek a vállalatirányítási mechanizmusok biztosítják, hogy a vállalkozások vagy szervezetek a nemzeti számviteli standardokat, szabályokat vagy más külső iránymutatásokat kövessék. A részvényesek, a befektetők, a bankok és a nagyközönség erre az információra támaszkodik egy szervezet objektív értékeléséhez. Az ellenőrzések javíthatják a szervezet üzleti környezetben betöltött állását. Más cégek jobban hajlandók együttműködni egy olyan társasággal, amely erőteljesen bevezette a műveleteket.

Erő-egyensúly

A szervezet teljesítményének kiegyensúlyozása biztosítja, hogy senki sem tudja meghaladni az erőforrásokat. A testületi tagok, az igazgatók, a vezetők és más személyek közötti feladatok elkülönítése biztosítja, hogy az egyén felelőssége a szervezet okán belül legyen. A vállalatirányítás is elválaszthatja azon funkciók számát, amelyeket egy részleg vagy osztály egy szervezeten belül elvégez. A jól definiált szerepek létrehozása a szervezetet is rugalmasan tartja, biztosítva, hogy a működési változások vagy új bérbeadások a jelenlegi műveletek megszakítása nélkül történjenek.